A Győri Püspökség Körlevelei, 1917

Tartalomjegyzék

142 A családtag után engedélyezett családi pótlék pedig akkor is megszűnik: e) lm a családtag ellátásra, saját jövedelemre, vagy vagyonra tesz szert; f) ha a családtag megszűnik az alkalmazottal közős háztartásban élni; g) ha a családtag meghal; h) ha megszűnik az az ok, amely miatt a csa­ládi pótléli engedélyeztetett, s Az 1912 : XXXV. t.-c. 15. §-a: »A gyermek után járó családi pótlékra való igényt, valamint a 8. és 9. szakasz alapján engedélyezhető családi pótlékban való részesítésére irányuló kérését az alkalmazott közvetlen hivatali főnökének tartozik bejelenteni, aki vagyoni felelősség terhe mellett köteles meggyőződést szerezni arról, hogy a be­jelentett adatok és körülmények a valóságnak meg­felelnek. Az alkalmazásban vágj' a családi viszonyok­ban beállott minden oljran változást, amely az ad­dig élvezett családi pótlék összegének leszállítását vagy felemelését, illetőleg a családi pótlék teljes megszűnését vonja maga után, az alkalmazott kö­teles azonnal bejelenteni közvetlen hivatali főnöké­nek. aki a családi pótlék összegének leszállítása vagy felemelése, illetőleg a családi pótlék beszün­tetése iránt a szükséges intézkedéseket haladékta­lanul megtenni tartozik. Fegyelmi utón megtorolható vétségei követ el az az alkalmazott, aki hamis adatok bejelentése által közvetlen hivatali főnökét félrevezeti vagy a félrevezetést megkísérli, továbbá aki a családi pót­lék összegének leszállítását vagy a családi pótlék teljes megszüntetését maga után vonó változást nem jelenti be, vagy pedig annyira késedelmesen, hogy abból az államkincstárra anyagi kár hárulhat. Ha pedig az alkalmazott a gyermek után járó családi pótlékra való igényét, vagy a gyermek után járó családi pótlék összegének felemelését maga után vonó változást jelenti be késedelmesen, a csa­ládi pótlék, illetőleg a magasabb összegű családi pótlék csak a bejelentés napját követő naptári év­negyedtől kezdve jár.« 3. §. Az iskolaszéki (fetügyelő-bizoltsági) elnök a hozzá benyújtott írásbeli igény- bejelentést, illetőleg az igénynek nála tör­tént szóbeli bejelentéséről felvett jegyző­könyvet a 2. §. 1. bekezdésében maghatá­rozott tanúsítvánnyal ellátva, a bemuta­tott iratokkal együtL, az illetékes törvény­hatósági közigazgatási bizottsághoz hala­déktalanul felterjeszti. A törvényhatósági közigazgatási bi­zottság a bejelentett igény jogosságát ülé­sében szigorúan vizsgálat alá veszi és ha a családi pótlékra igényt adó körülmé­nyeket kellően bizonyítottaknak nem ta­lálja, a bizonyítékok pótlólag való beter­jesztése iránt intézkedik. Amennyiben a bemutatott bizonyítékok alapján az igény- jogosultságot megállapíthatónak találja, ennek határozatilag való kijelentése mel­lett az iratokat a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz (VII. d. ügyosz­tály) felterjeszti. Amennyiben a törvényhatósági köz- igazgatási bizottság a bejelentett igény jo­gosságát egyáltalán nem, vagy csak rész­ben találja megállapíthatónak, ennek in­dokolt határozatban való kijelentése mel­lett az iratoknak a vallás- és közoktatás- ügyi m. kir. minisztériumhoz való felter­jesztését megtagadja. A felterjesztés megtagadását kimondó határozatot vétiv mellett, azzal a figyel­meztetéssé! kell az érdekelt tanítónak (-nőnek), óvónőnek kikézbesíteni, nogy a határozat, ellen, annak kézhezvételétől szá­mított 15 nap alatt a vallás- és közoktatás- ügyi m. kir. miniszterhez intézett és a bi­zottságnál benyújtandó felebbezésnek van helye. 5. §. A családi pótlék megállapítása és utal­ványozása tárgyában a vallás- és közokta­tásügyi miniszter határoz. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek az ellen a határozata ellen, amellyel az 1913 : XVI. t.-c., illetőleg az 1913 : XL. t.-c. alapján fizetéskiegészítő államsegélyt élvező községek által fenn­tartott kjözségi elemi népiskoláknál és óvo­dáknál alkalmazott tanítóknak (-nőknek), 4- §•

Next

/
Thumbnails
Contents