A Győri Püspökség Körlevelei, 1917

Tartalomjegyzék

140

tiszta jövedelmük az állami jövedelemkiegészítés nélkül a 3000 koronát meg nem haladja;

6. a szabályszerűen szervezett lelkészségekben működő kisebb képesítésű lelkészeknek, ha évi tiszta jövedelmük az állami jövedelemkiegészítés nélkül a 2200 koronát meg nem haladja;

7. a szabályszerűen alkalmazott segédlelkészeknek, ha évi tiszta jövedelmük az állami jövedelemkiegészítés nélkül az 1000 koronát meg nem haladja;

8. azoknak a hitoktatóknak, akik kizárólag hitoklatással foglalkoznak és illetményeiket egészben vagy részben az államkincstárból kapják;

9. az állami fizetéskiegészítésben részesülő tanerőkkel működő nem állami (városi, községi, bitfelekezeti stb.) felső- és középfokú tanintézetek rendes, rendkívüli, segéd- és helyettes-tanárainak, amennyiben a fizeléskiegészílő államsegélyhez kötött összes feltételeknek megfelelnek;

10. az állami fizetéskiegészítésben részesülő tanerőkkel működő nem állami (városi, községi, hitfelekezeti slb.) polgári iskolák rendes, segéd- és megbízott tanítóinak és tanítónőinek, amennyiben a fizeléskiegészílő államsegélyhez kötőit összes feltételeknek megfelelnek;

11. az 1913 : XVI. t.-c. alapján fizetéskiegészítő államsegélyben részesülő nem állami (városi, községi, bitfelekezeti slb.) elemi népiskoláknál alkalmazott rendes tanítóknak és tanítónőknek, amenv- nyiben a fizetéskiegészítő államsegélyhez kötőtl ■összes feltételeknek megfelelnek;

12. az 1913 : XL. l.-c. alapján fizetéskiegészítő államsegélyben részesülő nem állami (városi, községi, hitfelekezeti slb.) óvodáknál alkalmazott rendes óvónőknek, amennyiben a fizetéskiegészítő államsegélyhez kötött összes feltételeknek megfelelnek;

13. a községi orvosoknak és körorvosoknak;

14. a községi jegyzőknek, a körjegyzőknek, valamint az 1913 : LX. l.-c. 3. §-ában előirt feltételeknek megfelelő községi segédjegyzőknek;

15. a községi mérnököknek, a községi állatorvosoknak és a körállatorvosoknak, valamint a községi kórházaknál rendszeres fizetéssel alkalmazott tisztviselőknek;

16. a rendszeresített állandó állásra élethosz- sziglan megválasztott és tisztviselői teendőket ellátó egyéb községi közigazgatási alkalmazottaknak és a községi kórházaknál állandóan alkalmazott díjnokoknak;

17. az 1915. évi 2378/M. E. számú szabályrendelet határozmányai alá tartozó állami kezelőknek és kezelőnőknek;

18. a vármegyei kórházaknál állandóan alkalmazott díjnokoknak.

II. A családi pótlék szempontjából az 1912 : XXXV. l.-c. 2. §-ában, valamint a fenti I. pontban felsorolt alkalmazottak 1917. évi julius hó 1-től kezdve négy csoportba soroztainak.

Az első csoportba tartoznak az 1912 : XXXV. t.-c. 2. §-ában említett első csoport 1—12. pontjai

és az ugyanott említett második csoport 1. pontja, valamint a fenti I. 1., 2., 3., I., 5., G., 7., 8., 9., 10.,

11., 12., 13., 14. és 15. pontok alatt felsorolt alkalmazottak, a vármegyei ulbiztosok kivételével.

A második csoportba tartoznak a vármegyei ulbiztosok és az 1912 : XXXV. t.-c. 2. §-ában említett második csoport 2. és 7. pontjai, valamint a fenti I. 16., 17. és 18. pontok alatt felsorolt alkalmazottak, továbbá az állami vasgyáraknál és az állami kőszénbányászatnál rendszeres illetmények élvezetében álló altisztek, valamint a posta-, távírda- és távbeszélő-alkalmazottak C. táblázatának

1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. és 8. csoportjaiba és az állam- vasúti alkalmazottak B. táblázatának 1., 2., 3., 4.,

5., 6., 7., 8.. 9., 10., 11., 12., 13.. 14. és 16. csoportjaiba tartozó alkalmazottak.

A harmadik csoportba tartoznak az 1912 : XXXV. t.-c. 2. §-ában említett második csoport 3.,

4., 5. és 6. pontjai alatt felsorolt alkalmazottak közül azok, akik nem soroztattak a fenti második csoportba, továbbá az államvasutaknál alkalmazott napibéres altisztjelöllek és a postánál, távírdánál és távbeszélőnél alkalmazott napidíjas, napibéres vagy havidíjas művezetőjelöllek és műszerészek.

A negyedik csoportba tartoznak az 1912 : XXXV. t.-c. 2. §-ában említett második csoport 8. és 9. pontjai alatt felsorolt alkalmazottak közül azok, akik nem soroztattak a fenti harmadik csoportba.

III. A családi pótlék 1917. évi julius hó 1-től kezdve — a fizetési osztályra, valamint az élvezett javadalmazás összegére való tekintet nélkül — az 1912 : XXXV. t.-c. 3. §-ában megkívánt feltételeknek megfelelő minden gyermek után fej énki nt:

az első csoportba tartozó alkalmazottaknál évi négyszáz (400) korona;

a második csoportba tartozó alkalmazottaknál évi kettőszáznegyven (240) korona;

a harmadik csoportba tartozó alkalmazottaknál évi keltőszáz (200) korona;

a negyedik csoportba tartozó alkalmazottaknál évi egyszázhatvan (160) korona.

Azoknál a lelkészeknél, akik állami jövedelem- kiegészítést egyáltalán nem, vagy az 1913 : XXXVIII. t.-c. 5. §-a alapján csak korlátolt mértékben élveznek, továbbá a fenli I. 6. pont alatt említett lelkészeknél, valamint a fenti I. 7. pont alatt említett segédlelkészeknél a családi pótléknak együttes ösz- szege az évi 800 koronát meg nem haladhatja.

IV. Az életkor, amelynek betöltéséig a gyermek szülőjének családi pótlékra van jgénye, az első csoportba tartozó alkalmazottak gyermekeinél a huszonnegyedik, a második, harmadik és negyedik csoportba tartozó alkalmazottak gyermekeméi a tizenhatodik életévben állapiItatik meg.

Az első csoportba tartozó alkalmazottak olyan gyermeke után, aki tanulmányait huszonnegyedik életévének betöltéséig kizárólag abból az okból nem fejezhette be, mert a mozgósítás folytán tényleges katonai szolgálatot teljesített, a miniszter (legfőbb állami számvevőszék elnöke) a tanulmá