A Győri Püspökség Körlevelei, 1917

Tartalomjegyzék

131 nak. Ha azonban az illető honvédkórház­ban (önkéntes betegápoló intézetben) nin­csen katonalelkész beosztva, úgy nevezet­tek a polgári lelkész joghatósága alatt ál­lanak. 7. A tábori csendőrség és a csendőr­ségnek a hadrakelt sereghez beosztott ösz- szes személyei, azután a pólai Marine- arsenálhoz vezényelt csendőrosztag a ka­tonalelkész joghatósága alá tartozik. Kü­lönben az egész csendőrség a polgári lel­kész joghatósága alatt áll. lifélik s. k., tábori püspök.« Külön felhívom Ntdő Papságom fi­gyelmét fenti rendelet 5. pontjára, mely szerint a hadrakelt hadsereghez beoszt óit összes katonai személyek, tehát nemcsak a közöshadsereghez tartozók, hanem a honvédek és népfelkelők is a katonai lel­kész joghatósága alatt állanak, ha mind­járt szabadságolás folytán átmenetileg a mögöttes országrészben tartózkodnak is. A katonai házasságkötéseknél megkí­vánt okmányokra és az esetleg szükséges felmentésekre vonatkozólag az apostoli tá­bori helyoökségnek 31974/1916. és 83155/ 1917. szánni rendeletéi alapján a háború tartamára szóló érvénnyel következő uta­sításokat adom: 1. Katonai esketésekhez rendes körül­mények között alábbi okmányok kívántak­nak meg: a) keresztlevél; b) katonai enge­dély, illetve tartalékosoknál és népfelke­lőknél a katonai állapotot igazoló bizo­nyítvány; c) kiskorúaknál szülői beleegye­zés. A keresztlevél nem szükséges, ha a Házasságkötés olyan polgári lelkész előtt történik, kinek plébániáján kérdéses ke­resztelés be van jegyezve. A háború tar­tama alatt a katonai okmányokat nem kell sem a polgári, sem a katonai lelkész­nek követelnie, mivel az 1894. évi XXXI. ‘i l.-c. értelmében hazánkban katonai házas­ságkötéseknél az előirt katonai okmányo­kat a félnek az állami anyakönyvvezető előtt be kell mutatnia. Eskü a házasságot kötni akaró katonai személy szabad álla­potáról csak akkor veendő ki, ha az es­kető papnak a szabad állapotról nincsen biztos tudomása. 2. Az egyházi házassági akadályok (rokonság, vegyes vallás, hirdetések, stb.) alól a menyasszony illetékes egyházi ha­tóságától adott felmentés a katonai vőle­gény részére is érvényes, ha mindjárt a vőlegény a katonalelkészi joghatóság alá tartozik is. Utóbbi esetben azonban,vagyis ha a vőlegény katonalelkészi joghatóság alatt áll, a házasság megkötéséhez mindig fel halai mazást kell kérni a legközelebbi tábori főpapi hivataltól (egyházmegyénk­ben a pozsonyitól). A felhatalmazást kérő iratban közlendő a vőlegény neve, katonai beosztása és rangja; nem a harctéri be­osztás, hanem azon csapattest jelölendő meg, melynél a katona-vőlegényt nyilván­tartják; mindig megemlítendő, hogy az okmányok rendben vannak. Sürgős ese­tekben e felhatalmazás rövid, szabatos szö­vegezéssel sürgönyileg kérendő; például: »Feldsuperiorat. Pozsony. Xagy János 76. ezredbeli tizedes házasságkötéséhez felha­talmazást kér . . . i plebíániahivatal.« A sürgönyi válaszdíjat nem kell fizetni. 3. Katonai anyakönyvezés és nyilván­tartás céljából a házasságkötés után bé­lyegmentes házassági anyakönyvi kivonat küldendő a felhatalmazást megadói tábori főpapi hivatalhoz. Végezetül felhatalmazást adok Ntdő Lelkészeimnek, hogy a háború tartama alatt katonai házasságkötéseknél sürgős esetekben, vagyis olyankor, ha már nem áll elegendő idő ahhoz rendelkezésre, hogy az egyházmegyei hatóságtól Írásban kér­jenek és nyerjenek felmentést, utólagos

Next

/
Thumbnails
Contents