A Győri Püspökség Körlevelei, 1917

Tartalomjegyzék

124 5053. sz. Egyházi épületek rézanya­gának hadi célokra való igénybe­vétele. A nm, vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. — 16882/917. eln. szám. Valamennyi egyházi főtiszt. Főható­ságnak. Hivatkozással a m. kir. honvédelmi miniszter ur 22190/eln. 20. b. 1916. sz. a. kiadott rendelete 1. §-ának utolsó bekez­désére, van szerencsém a főtiszt. Főható­ságot tisztelettel arról értesíteni, hogy az összes magyarországi egyházi épületeken, valamint a fennhatóságom alá tartozó ál­lami épületeken levő rézanyag hadicélokra való igénybevételének feltételei tárgyában a cs. és kir. hadügyminiszter úrral a kö­vetkező megállapodásra jutottam. Azon egyházi és állami épületek, ame­lyeken rézanyagok találhatók, három cso­portba osztályoztatnak: a) Oly épületek, amelyek mint mű- emlékbecsüek ismeretesek és a Műemlé­kek Országos Bizottsága által nyilvántar­tatnak; b) olyanok, melyekről eleve megálla­pítható, hogy művészeti vagy történeti ér­tékkel nem bírnak; c) oly építmények, amelyeknek men­tesítését a tulajdonos kérelmezi, illetve amelyeknek művészi vagy történelmi je­lentősége hivatalos eljárás során állapít- tatik meg. Az a) alatti épületek és c) alattiak kö­zül azok, amelyek hivatalos eljárás során művészeti és történelmi becsüeknek dek­larál latiak és felmentettek, egyáltalában nem vehetők igénybe, vagy csak oly alkat­részeik vehetők igénybe, melyeknek kicse­rélése az építmény művészi megjelenését nem érintik. így a függő csatornák, eresz- csatornák, villámhárítók s a lapos, elrej­tett s így nem látható rézfedél héjjalások. Az építmény látható felületei, kupolái, toronysisakjai, minden körülmények kö­zött, még ha sima felületüek is, érintetle­nül hagyandók. A c) alattiak tulajdonosai vagy keze­lői a felmentést az igénybevétel alól a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztertől kérhetik. A kérelemhez az építmény fény­képe, vagy az építményről forgalomban- ban levő levelezőlap csatolandó. A kérelem érdemében a Vallás- és köz- oktatásügyi miniszter, a Műemlékek Orsz. Bizottsága meghallgatása után dönt és a döntését az illetékes katonai kerületi pa­rancsnoksággal közli. Amennyiben a dön­tés meghozásához a kérelmező állal ren­delkezésre bocsájtott adatok elegendők nem volnának, úgy ez esetben helyszíni szakértői szemle tartandó a Műemlékek Orsz. Bizottságok és az illetékes katonai parancsnokság egy tagjának közbejöt­tével. Ezen általános irányelvek mellett, a részletes megállapodások a következők: 1. Csak azon egyházi és állami épüle­tek rézanyagia vehető igénybe, amelynek állandó jellegű (bádoggal leendő) pótlásá- sáról a katonai hatóság a bontással egy­idejűleg gondoskodik. 2. A réz- és bádoganyag értékkülön­bözete, és pedig pro kgr. 3.20 Iv-val szá­mítva, az épület tulajdonosának, illetve ke­zelőjének megtéríttetik. 3. A kicserélési munkáknál a bonyo­lultabb díszítések, párkányok, végződések, karzatok változatlanul meghagyandók. Ál­talában a helyreállítási munkák akként hajlandók végre, hogy az igénybevett épü­letek külső megjelenése semmi tekintetben változást ne szenvedjen. 4. A villámhárítók vörösrézhuzáljai- nak kicserélésénél a villámhárítók felfogó rudjai és földlemezei érintetlenül megtar­tanánk és csupán a villámhárítók légve­zető kábelét kell a kábel keresztmetszeté-

Next

/
Thumbnails
Contents