A Győri Püspökség Körlevelei, 1915
Tartalomjegyzék
51 tápanyagok szintén nem fognak oly bőségben rendelkezésünkre állani, mint a békés időben. Ezen csak úgy segíthetünk, ha óvakodunk minden élelmiszer-pazarlástól. De nem csak a meglévő készletekkel kell takarékoskodnunk, arra is kell törekednünk, hogy élelmiszereinket már aratás előtt is, amennyire csak lehet, kiegészítsük, pótoljuk. Itt elsősorban azok a konyhakerti vetemények jöhetnek figyelembe, melyek leghamarabb adnak uj termést. A melegágyaknak az idén sokkal nagyobb szerepük van, mint más években. Igaz, hogy a melegágyi vetemények, kis mennyiségüknél fogva az általános népélelmezés szempontjából nagy fontossággal nem bírnak; de a palánták előállításánál igen. Sok függ természetesen az éghajlattól is. Zordonabb éghajlat alatt, hol a tavasz későn nyílik, korai zöldség és főzelék termesztésére nem gondolhatunk. A melegebb vidékek valók erre, s ezek népének kötelessége, hogy annyit termesszen, hogy a városi népességnek s a mostohább vidékek lakóinak is jusson belőle. Nem hazafias áldozat ez, hanem saját legközvetlenebb érdekük, mert szép pénzt kereshetnek vele. A konyhakerti növények minél nagyobb mértékben való termelése azért is ajánlatos, mert nem kíván nagyobb fizikai erőt, tehát az asszonyok és gyermekek is könnyen végezhetik. A korai vetemények közül megemlíthető a laboda (paraj-spenát), mely elvetésétől számítva négy-öt hét múlva már szedhető s kis területen nagy tömeget ad. Le kell küzdeni azt az elég általános idegenkedést, mellyel e hasznos zöldséggel szemben viseltetnek; mert igen tápláló s az egészségre nagyon jótékonyan hat. Négy hét alatt hónaposretket lehet termeszteni. A kalarábot, melegágyból ki- palántálva, már májusban használhatjuk. Kedvező körülmények közt júniusra uborkát és főzőtököt is termeszthetünk, sőt junius végére korai káposztát is. A karórépa már május közepétől fogyasztható, a saláta s a korán vetett borsó is elég korai termést ad. Mint általános táplálék azonban mindezeknél fontosabb a korai burgonya és korai tengeri. Délibb vidékeken, fagytól védett helyeken iparkodni kell, hogy ezt a két terményt minél tömegesebben állítsuk elő. Ne tartson vissza senkit a munkaerő hiánya. Ez a két termény a lehető legjobban ki fogja fizetni magát. Nem termeszthetünk olyan sokat, hogy jó piacot ne találnánk neki. Kapálóekével művelve, kinn a szántóföldön nagy területeket elfoglalhatunk e két hálás terménnyel s közvetlen aratás előtt ezekkel pótolhatjuk leginkább a kenyérgabona hiányát. Bár elsősorban a korai termények minél nagyobb előállítására kell törekedni, ezenfelül, tekintettel a mezőgazdaságunkban nagyon érezhetően hiányzó munkaerőre, iparkodjanak az asszonyok, a gyermekek, minél jobban kivenni részüket a termelő munkából is. Azért, hogy a férfiak távol küzdenek, vérzenek, egy talpalatnyi se maradjon műveletlenül az életet adó termőföldből. Mivel szemeseleség nem jut sem a tehénnek, sem a baromfinak, az árpát és tengerit ugyanis kenyér alakjában magunk fogyasztjuk el, azért a gondos gazdaasssony előtt értékkel kell bírnia még az árokparti fűnek és a kibúvó zöld csalánnak is, amivel a baromfit etetheti. Méltóztassék az eddigiekben tájékoztatóul elmondott szempontokra felhívni a
