A Győri Püspökség Körlevelei, 1915
Tartalomjegyzék
43 kezet emelni merné. Használjuk fel tehát, Krisztusban kedves hívek, e nehéz időket a lelki megújulásra, lelki újjászületésre. Szivünk legyen egészen a mi Urunk Istenünkkel, hogy az ő végzéseiben járjunk és megtartsuk parancsait.1 Ez utón járva, bátran nézhetünk a jövőbe, az Ur maga ígéri szabadulásunkat: ha teljes szivetekből tértek az Úrhoz, készítsétek sziveteket az Urnák, és egyedül neki szolgáljatok és megszabadít benneteket.2 Mindenekben magunkat adjuk például — int szent Pál apostol — a jó cselekedetekre, a tudományban, a tökéletességben, a megérett erkölcsökben; beszédünk igaz, feddhetetlen legyen, hogy az, aki ellenünk vagyon, szégyelje magát, semmi gonoszát nem mondhatván ellenünk.3 Istenbe vetett hitünknek táplálására, keresztény életünk megerősítésére szolgál. Krisztusban kedves hívek, az imádság. Az Isten el nem hagy minket, ha buzgón és kitartóan imádkozunk. El ne feledjük, hogy az Isten a mi kezünkbe is adott fegyvert, mellyel nekünk is küzdenünk kell. a léleknek a fegyverét,4 a világosság fegyverét,5 a mindenkor győzedelmes imádságot. Ó, Krisztusban kedves hívek, mennyi okunk van az imádságra! Imádkozzunk szüntelenül mindaddig, amíg a küzdelem tart, hősies katonáinkért, hogy az Isten erősítse meg őket minden veszedelmükben és sanyaruságaikban; adjon nekik legyőzhetetlen bátorságot, óvja meg lelkűket — melynek minden pillanatban késznek kell lennie, hogy az örökké1 Királyok III. k. 8. 61. — ’ Királyok I. k. 7,3. — * Tit. 1, 7. - * Efez. 6, 17. - 6 Rom. 13, 13. valóságba költözzék, — a bűntől, hogy az igazságos ügy, melyért harcoltak s magukat feláldozzák, érdemükül szolgáljon Isten előtt és jutalmul az örök élet számára. Imádkoznunk kell a beteg, sebesült testvéreinkért, hogy az Üdvözítő nekik türelmet és erőt adjon szenvedéseik és kínzó fájdalmaik elviselésére. Imádkoznunk kell a dicsőén megholtakért, hogy az Isten mihamarabb fogadja őket magához; ők csak megelőztek minket, elmegyünk utánuk mindnyájan, s keresztény hitünk élő reménysége szerint viszontlátjuk egymást. Szent kötelességünk e közbenjáró imádság. Imádkozzanak a szülők közösen gyermekeikkel, mennél gyakrabban hallgassanak szentmisét hétköznapokon is; vegyen mindenki részt a külön áj tatosságokban; járjuk a keresztutat, mert most van az idő, mikor megértjük Krisztus Urunk keserves kínszenvedését; most van az idő, rniKor erőt kell szereznünk a BoUlogasz- szonv hétszeres tőrrel átjárt szivéből. Sok a mi ellenségünk, de tudjuk, hogy nem a sokaságnak,1 nem is az emberi böl- cseségnek,2 hanem a méltónak adja Isten a győzelmet.3 Úgy éljünk tehát, Krisztusban kedves hívek, hogy a győzelemre méltók legyünk. Lássátok Atyámfiái, — inti szent Pál az ő efezusi híveit — lássátok, mint jártatok, óvakodván, nem agy, mint esztelenek, hanem mint bölcsek, megváltván az időt (jócselekedetekkel), mert a napok gonoszak. Annak okáért megértsétek, mi legyen az Isten akarataA A mi Urunk Jézus Krisztus malasztja legyen mindnyájatokkal. Ámen. 1 32. zsolt. 16. — * Példabeszédek 18, 20. — 3 Makkab. II. k. 15, 21. — * Efez. 5, 15.
