A Győri Püspökség Körlevelei, 1915

Tartalomjegyzék

35 kirendelésére. Az 1914: L. t.-c. 6. §-a értelmében ilyen esetben járó térítéseket illetőleg megjegyzem, hogy leghelyesebb eljárás az lesz, ha a térítési összeget azok, akik javára a szolgáltatás igénybe vétetik, előre beszolgáltatják a községi elöljáró­ságnak s ez a térítési összegek bevétele­zéséről és kiadásáról rendes elszámolást készít. Ha azok, akik javára az idézett törvény 5. §-a alapján a szolgáltatás igénybe­vétele elrendeltetik, pénzzel nem rendel­keznek s maguk azt nem is képesek más­tól kölcsönként megszerezni, minthogy az idézett törvény 6. §-a értelmében a térí­téseket készpénzben kell megfizetni, vagy a községnek, vagy a törvényhatóságnak lehet a megfelelő előlegezésről gondos­kodnia. A vetőmagra nézve értesítem alispán urat, hogy a Magyar Mezőgazdák Szö­vetkezetét (Budapest, V., Alkotmány-utca 29. sz.) megbíztam, hogy árpa, zab és tengeri vetőmagból lehetőleg nagy kész­leteket szerezzen be s azt megrendelésre szállítsa. Noha intézkedés történt, hogy a vetőmagszállítmányok soronkívül továb­bításának, mégis igen kívánatos, hogy a szükségletek megrendelése mielőbb esz­közöltessék, nehogy közlekedési korláto­zások miatt a késedelemből kár szár­mazzék. Minthogy az államháztartás mai megterhelése mellett — mindenki által megérthető okból — nem állhat módom­ban a vetőmag beszerzésére állami köl­csönt vagy előleget adni, leghelyesebb, ha elháríthatlan szükség esetében a tör­vényhatóság, vagy a község vesznek fel ily célból egy évre kölcsönt. Már több törvényhatóság biztosította e réven a vető­mag szükségletét s azt hiszem, alispán ur ilyen irányú indokolt előterjesztését a tör­vényhatósági bizottság mindenesetre he­lyesléssel, fogja fogadni. A kapálás, kaszálás és az aratásra nézve, ott, ahol erre a lehetőség megvan, cél­szerű lesz megfelelő gépek megszerzéséről gondoskodni. A földmívelésügyi ministe­rium, továbbá az Országos Magyar Gaz­dasági-Egyesület és a Magyar Gazdaszövet­ség a gépek rendelése körül is szívesen lesz alispán ur és a közönség támogatására. A nagyobb urodalmak aratómunkás szükségletére nézve igénybe vehetők lesz­nek a hadifoglyok is. A hadifoglyok igénybevételére nézve legközelebb külön fogom alispán urat értesíteni. Abba ne bizakodjunk, hogy más vidék­ről is’lehet a helyi munkaerő pótlására munkásokat szerezni, mert gazdasági okok­ból és a háborús helyzetből kifolyólag ez nehézségekkel fog járni, Mindazonáltal gondoskodom arról, hogy ezekről a más vidékre is elszerződtethető munkásokról pontos adatokat kapjak s ezeket alispán úrral és alispán ur utján az érdekeltekkel közölni fogom. Mivel pedig több helyről olyan értesülést kaptam, hogy a helybeli munkások most is vonakodnak aratási szerződést kötni, helyesnek tartanám, ha alispán ur szükség esetén a munkásokat alkalmas módon figyelmeztetné arra, hogy saját érdekükben is biztosítsák maguknak az aratási munkát, mert ha az aratás előtt elrendeltetik a közerő igénybevétele az aratásra, az előbb el nem szerződött mun­kás kénytelen lesz az 1914: L. t.-c. 6. §-a alapján megállapított térítésért aratni, holott szabad megegyezés alapján kötött szerző­déssel magának megfelelőbb keresetet biztosíthat. A gazdasági munkaszerződések meg­kötésének megkönnyítése céljából az 1898: II. t.-c. 17. §-a alapján a közigazgatási bizottság előterjesztésére hajlandó leszek megengedni, hogy a szerződéseknek az elöljáróság előtt való megkötése mellőz-

Next

/
Thumbnails
Contents