A Győri Püspökség Körlevelei, 1915
Tartalomjegyzék
7 időben (április, május és június hónapokban és ezen hónapok első vagy második felében) óhajtják megtartani. A záróvizsgákat lehetőleg május hó 15-től június hó végéig terjedő időszakban kell megtartani és csak abban az esetben szabad a záróvizsgák napját előbb is kitűzni, ha tekintettel az iskolafelügyelők számára, az összes záróvizsgák a jelzett időszakban nem folytathatók le. Az iskolafelügyelő a záróvizsga napjáról legalább is 15 nappal a záróvizsga megtartása előtt értesíti az érdekelt iskola helyi hatóságát, illetőleg az iskolafenntartót, hogy a záróvizsga napját az érdekelt tanítóval, igazgatótanítóval azonnal közölhesse és gondoskodhassék arról, hogy a kitűzött napról az iskola hatodik osztályának tanulói és az érdekelt szülők értesülhessenek. Egyben intézkedik azoknak meghívása iránt, akik a záróvizsgán az alábbiak szerint hivatalosan jelen lehetnek. A záróvizsgát az illetékes iskolafelügyelők által megállapított napon, (április, május éis junius hónapokban) a többi osztályok évi vizsgájától elkülönítve, abban a nyilvános elemi népiskolában kell megtartani, ahová a záróvizsgát tevő rendes tanulók járnak, illetőleg a magántanulók jelentkeztek. A záróvizsgán állami, községi és társulati iskolákban az iskolafelügyelő, hit- felekezeti iskolákban pedig az illetékes! egyházi hatóság által kijelölt egyén elnököl, aki azonban az iskolafelügyelővel egyetértőieg tartozik eljárni. A záróvizsga érvényességéhez az iskolafelügyelő jelenléte feltétlenül szükséges. Kívüle hivatalosan jelen vannak még az érdekelt tanító, osztott iskolában az igazgató, hitoktató,, a hittel ékezeteknek kiküldött képviselői, az iskola helyi hatóságának (gondnoki ság. iskolaszék) tagjai, illetőleg az iskola- fenntartó jogosult képviselője. Jegyzet. A győregyházmegyei iskolákban, ha a kerületi tanfelügyelő nincs jelen. az elnöklés joga az iskolaszéki elnököt illeti. A záróvizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó az elemi népiskola hatodik osztályát olyan sikerrel végezte-er hogy értelmi fejlettsége és ismeretköre el- éri-e a népműveltségnek azt az átlagosj mértékét, amely az elemi népiskola elvégzésével elérhető. A záróvizsga, figyelemmel az iskolára érvényes tantervre, az elemi népiskola és különösen a hatodik osztály tanítási anyagára terjed- ki, különösen azonban annak megállapítására irányul, hogy a vizsgázó 1. tud-e az iskola tanítási nyelvén és amennyiben ez nem a magyar, magyar nyelven is értelmesen olvasni és gondolatait az elemi népiskola nyújtotta műveltséghez képest írásban és szóban érthetően1 kifejezni; 2. van-e képe hazánk földjéről, lakosságáról, nemzetünk múltjáról, állami életünk legfőbb intézményeiről és a polgár roknak legáltalánosabb jogairól és kötelességeiről ; 3. Kellő készsége van-e a mindennapi életben elő forduló legszükségesebb számolási és mérési feladatok megfejtésére s elegendő tárgyismeretekkel rendelkezik-e a gazdaságban szereplő legfontosabb anyagok és erők megismeréséhez. A helyesírási és fogalmazási készség elbírálása céljából a vizsgázók az iskola tanítási nyelvén és amennyiben ez nem a magyar, magyar nyelven is 5—6 soros .fogalmazványt készítenek. A fenti pontban körülirt egyéb vizsgálati anyagból a vizsgázókat lehetőleg cső
