A Győri Püspökség Körlevelei, 1915
Tartalomjegyzék
4 nek fönségével, hirdetvén nektek a Krisztus bizonyságtételét, mert nem véltem közöttetek valamit tudni, hanem csak Jézus Krisztust és pedig a megfeszítette^1: legelső szent beszédemben Isten kegyelmével Arról szólok hozzátok, akinek a mai napon történt megtestesülése mélységes nagy titkának imádására térdrehullunk a szentmise Credo-ja alatt: „Ki érettünk, emberekért és a mi üdvösségünkért leszállt az égből és megtestesült a Szentlélek által Szűz Máriától és emberré lett.* Szent Péter apostol-fejedelem első prédikációjának is a Szentlélek kiáradásakor a megfeszített Jézus Krisztus a főtárgya. Szent Pál is azon kezdte csodálatos meghivása s megtérése után apostoli hivatalát, hogy: „legottan a zsinagógákban hirdette Jézust, hogy ő az Isten Fia.u2 Én is úgy teszek. Azt mondom szt. Pállal: „Mi pedig a megfeszített Krisztust hirdetjük. “3 Jézus Krisztust, kiről életében szem- től-szembe vallja meg az apostolok élén és nevében szt. Péter : „Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia*,4 akiről halálakor: „a százados pedig és akik vele valá- nak Jézus őrizetére, látván a földindulást és a történteket, igen megféle- medve mondák: valóban Isten Fia volt ez“,5 Jézus Krisztust, aki a halál torkában, a papi fejedelem eskü alatti kérdésére : „kényszerítelelc téged az élő Istenre, hogy mondd meg nekünk, ha te vagy-e Krisztus, az Isten Fia nyíltan megvallotta: „Te mondád*6, Jézus Krisztust, az Isten egyszülött Fiát hirdetem nektek, kinek minden parancsa, 1 Szt. Pál I. Cor. 2. t—2. — 2 Apóst. cs. 9. 20. — * Szt. Pál I. Cor. 1. 23. — * Szt. Máté 16. 16. — 5 Szt. Máté 27, 54. — 6 Szt. Máté 26, 63—64. minden törvénye isteni tekintéllyel bir, aki azt is hirdette önönmagáról : „En vagyok az ut, az igazság és az élet.*1 És ezen hármas nagy jótéteményében mutatom be ma az Istenanya szűz méhében ezen napon megtestesült Jézus Krisztust mint tanítót, vezért és megváltót, aki út példája által, igazság taní- 1 tása által és élet megváltása által. I. Az igazsággal kezdem, mert azt mondja az Üdvözítő : „En arra születtem és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról.2 Még a gyáva és ingatag Pilátus sem volt egészen közömbös; még ő is érdeklődött némileg, mikor előtte állott Jézus Krisztus, a megtestesült igazság, a kérdés iránt: „mi az igazság?*3 De bár gúnyolódva s megvetőleg intve mondotta volna is: Ej, mit nekem az igazság? ennek szomja oly bensőleg össze van forrva az emberi lélekben a boldogság, az üdvösség után való ösz- tönszerü vággyal, a boldogság kielégítést kivánó ösztönével, hogy amely emberből ez kihalt: az torzképe, szörnyű torzalakja a teremtésnek. Szüksége volt, van és lesz mindig az emberiségnek arra, hogy az igazság forrásához juthasson és ebből menthessen. És hogy Krisztus Jézus előtt ésKrisztus Jézus nélkül minő rémes sötétség borult és borul az emberiségre a legéletbevágóbb igazságok tekintetében és mily kinos volt sinylődése és vergődése: jól tudjuk a történelemből, az élet mesterétől. Honnét jöttem ? Miért vagyok? Hová 1 Szt. János 14. 6 — 2 Szt. János 18. 37. — 3 Szt. János 38.
