A Győri Püspökség Körlevelei, 1914
Tartalomjegyzék
52 kaptuk a hit kegyelmét már a keresztség szentségében, s a bérmálásban a kegyelem megerősítést nyert. Rajtunk a sor, hogy a kegyelem bennünk meg ne gyengüljön. Hallgassuk azért híven és készségesen Isten igéjét, mert arra szolgál, hogy a hitünket erősítse, gazdagítsa. Olvassunk, amikor csak módunk és alkalmunk van, jó iratokat, könyveket, amelyek szent hitünk igazsága felől tanítanak, felvilágosítanak. Ne tűrjünk házunkban olyan újságot, amely szent hitünket, az Egyházat, annak intézményeit, szokásait becsméreli,, rágalmazza, ellenben járassunk tisztességes, katholükus lapokat. Hitünket folyton éleszteni kell, mint a lángot, amely csakhamar kialszik, ha nem táplálják. A hit jócselekedet, amelyet folyton gyakorolni kell, mert egyébként elfeledjük, tudatlanságba merülünk. Jó gyakorlat a hit, remény, szeretet indulatának gyakori felébresztése; jó gyakorlat a buzgó, alázatos imádság, aminthogy az apostolok is alázatosan imádkoztak, könyörögtek, hogy az isteni Mester gyarapítsa, erősítse hitüket. Jó gyakorlat az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlása: az alamizsna, mert az Isten segítségét szerzi meg, szabaddá teszi a földi vonzódástól a szivet. Jó gyakorlat a betegek, szenvedők látogatása, mert az emberi nyomorúság szemlélése lehűti, fékezi a rossz indulatokat és emlékeztet a törékeny voltunkra, a földi örömök állhatatlanságára. Jó gyakorlat a boldogságos Szűznek igaz tisztelete, mert e tiszteletben bent foglaltatik úgyszólván szent hitünk minden főbenjáró igazságának elismerése, megvallása és az Istenanya nagy szeretete, hatalmas pártfogása egy tisztelőjét sem hagyta cserben. Jó gyakorlat a Krisztus szenvedéseinek hálás, töredelmes szívvel való tisztelete: abból látjuk, mennyit ér a lelkünk, milyen utálatos Isten előtt parancsának megszegése, milyen árba kerül a bűnnek kiengesztelése, a lelkeknek megváltása. Végül jó gyakorlat hitünk élesztősére a szentségekhez való gyakori járulás, mert bűneink törödelmes megvallása hitünknek is legáldásosabb gyakorlása; a szentáldozáshoz való méltó járulás lelkünk gyarapítása, mert Azt vesszük magunkhoz, Aki szent testét lelkünk eledeléül szánta. Bármikor váratlanul is érhet a kiáltás: »Ime, a vőlegény jő, menjetek elébe! (Máté 25, 6.) Lelkünk vőlegénye, Jézus Krisztus, nem sejtett pillanatban szólíthat az életből: » Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok a napot, sem az órát/« (Máté 25, 13.) De minden időben és órában óvjon, áldjon a Mindenható, Atya, Fiú és Szentlélek Úristen. Amen! Praemissas litteras pastorales velint D. Curati fidelibus cx ambone praelegere, ubi opportunum judicaverint, explicare, ut doctrinam Christianam de pretio immortalis animae et de sacrosanctis praeceptis Dei et Ecclesiae, tamquam mediis ad ultimum finem perducentibus, alte cordibus suis imprimant, et semper prae oculis habeant. Versiones in linguis vernaculis necessariae adjacent. Jaurini, die 15-a Februarii 1914. Leopoldus, m. p. Episcopus.
