A Győri Püspökség Körlevelei, 1914
Tartalomjegyzék
29 junius hó 10-én 2665. sz. a. kell jelenlésére értesítem a Bizottságot, hogy 1912. évi április hó 10-én 1364. sz. a. hozott határozatot, mellyel helybenhagyva a vármegye alispánjának II. fokú határozatát 0. I. szentferencrendi tartományi főnököt a . . . . i plébániára vonatkozólag L. K. . . . i birtokos ellen kegyúri jogviszony megállapítása iránt való keresetével a rendes bírói útra utasította, megsemmisítem és a .... i járási főszolgabírónak 1911. október hó 4-én 5526. sz. a. hozott véghatározatának azon részét, mellyel a kegyúri jogviszony fennállása kérdésében hatáskörét, valamint egyúttal L. K. . . . i lakos, mint a .... i uradalom jelenlegi tulajdonosa és a . . . . i szentferencrendi zárda és plébánia közt a kegyúri jogviszony létezését megállapította, helybenhagyom; a főszolgabírói határozatnak azon részeit ellenben, melyben a kegyúri viszony terjedelmiének, vagyis az egyes kötelezettségek megállapítása kérdésében a feleket polgári perre utasította és O. I. szentferencrendi tartományi főnököt 973 korona 68 fillér ügyvédi költség megtérítése iránti keresetével elutasította, feloldom és a Bizottságot felhívom, hogy a főszolgabírót utasítsa, hogy a kegyúri viszony tartalmának kérdésében szükség esetén a felek újból való meghallgatása és bizonyító eljárásnak netalán szükségesnek ítélendő kiegészítése után minden részletre kiterjedő érdemi és a panaszos részéről felmerült ügyvédi képviseltetés költségeinek megállapítására is kiterjedő határozatot hozzon, amely fokozatos fe- lebbezések esetén újból elém juttatandó végső döntés céljából. Végül felhívom a Bizottságot, hogy a főszolgabírót arra is utasítsa, hogy a telekkönyvi bekebelezés kérdését ugyancsak tegye érdemi és indokolandó elhatározás tárgyává. Megsemmisítendő volt a Bizottságnak az alispáni 25532/1911. sz. II. fokú határozatot jóváhagyó 1364/1912. szám alatt hozott III. fokú véghatározata, mivel úgy azon kérdésnek eldöntése, hogy a kegy- uraság dologi terhet képez-e, valamint azon kérdésnek elbírálása: hogy a dologi kegyuraság terheli-e jelenleg is a .... i uradalmat és így a kegyuraság átháram- lott-e L. K.-re: nem a polgári biróság, hanem a közigazgatás hatáskörébe tartozik. Vitán felül áll ugyanis, hogy annak a kérdésnek eldöntése, vájjon kegyuraság keletkezett vagy sem? — a közigazgatás hatáskörébe vág. A kegyuraság keletkezését pedig a közigazgatási hatóság csakis azon az egyetlen módon állapíthatja meg, ha kutatja, felderíti azon tényeket, cselekményeket, körülményeket és feltételeket, amelyek a kegyuraságot létrehozták. Ha pedig ezeket felderítette, azoknak lényegét megismerte, akkor ezáltal azt is meg kellett állapítani, hogy a kegyuraság dologi-e vagy sem? mert ez utóbbi kérdés is tisztán és kizárólag ugyanazon tényeknek, körülményeknek, feltételeknek mikéntjében találja megoldását. Ez okból miként a kegyuraság keletkezése, úgy annak jellege is a közigazgatás hatáskörében állapítandó meg. Egy lényegileg azonos kérdésben két külön államhatalmi faktor nem itélkezhetik. Az alispán határozatának azon kijelentése, hogy magánjogi kérdésről van szó, midőn az forog kérdésben, vájjon a kegyuraság dologi terhet képez-e, helytelen és téves már csak azért is, mivel a dologi kegyuraságot nem lehet egyszerűen »magánjognak«, »dologi jognak« minősíteni. A kegyúri jognak jogtörténeti fejlődéséből nyilvánvaló, hogy egyrészt »egyházjogi«, másrészt pedig az apostoli ma
