A Győri Püspökség Körlevelei, 1914
Tartalomjegyzék
21 B) A templomszámadást illetőleg. 1. A II. lap 4.-7. rovatai a tőkék, 9.—13. rovatai pedig az évi bevételek elszámolására szolgálnak. 2. Alapvető szabály: a következő évi számadás 4. rovatába kerülő minden egyes tételnek azonosnak kell lennie az előző évi számadás 7. rovatában kimutatott tételekkel; vagyis az előző évi számadás 7. rovatának minden egyes tétele változatlanul viendő át a következő évi számadás 4. rovatába. Ezáltal kapcsolódnak egymásba az egymásutáni évek számadásai. 3. Az egyes tőkékben évközben beállott minden változást (keletkezést, emelkedést, fogyást, megszűnést) az 5. és 6. rovat segítségével lehet és kell elszámolni, még pedig ugyanazt a tőkét illetőleg ugyanazon folyószámnál (1. az alábbi példát). 4. Tőkelerovás esetében, akár egészben, akár részben történjék a visszafizetés, a visszafizetett összeget a 10.—12. rovatokban bevételezni is kell, szintén ugyanazon folyószámnál. Takarékból való kivételnél az eljárás ugyanez. Értékpapír- eladásnál azonban az 5. rovatba az eladott papír névértéke, a 10.—12. rovatokba pedig a tényleg kapott összeg vezetendő be. 5. A takarékbetét kamatja a 10.—12. rovatokban akkor is bevételezendő, ha a takarékban marad, vagyis tőkésíttetik. A kamattőkésítés mindig abban az évben számolandó el mint uj tőkésítés, melyre a tőke a kamatot hozta. — Kamattőkésítésnél tehát a teljes eljárás ez: a) a kamat bevételezendő a 10.—12. rovatokban, b) mint uj tőkésítés jelzendő a 6. rovatban, c) mint kiadás elszámolandó a III. lapon a „Kiadás uj tőkére“ címben. 6. A templompénztár részére történt értékpapír-vásárlás elszámolásában eddig az a rendelkezés volt irányadó, hogy a vett papirt névértékben kellett a tőkék közé sorolni, kiadásba tenni pedig csak az érte tényleg fizetett összeget kellett. A számadási minta teknikája és az uj tőkék elszámolási módjának egységessé tétele azonban ez eljárásmód megváltoztatását követeli. Ezután ugyanis az uj értékpapírok elszámolási módja következő lesz: a vett értékpapírt névértéke szerint kell elszámolni mint uj tőkét is (ez eddig is így volt), és mint kiadást is (ebben áll a változtatás) a „Kiadás uj tőkére“ címben ; az árfolyam-különbözetet pedig külön folyószám alatt mint bevételt kell elszámolni. Az értékpapír árába a vétel napjáig esedékes kamat címén fizetett összeg is beszámítandó, az árfolyam-különbözet cimnél tehát a névérték és a tényleg kifizetett készpénz közötti különbözetet kell bevételezni. Az értékpapirvételi jegyzéket ezután, mint mellékletet, e bevételi címhez kell csatolni. Jelen módszer természetesen a pénztári naplóban is megfelelően alkalmazandó. Ez uj rendelkezés szükségessége a 18. p. alattiakból tűnik ki. 7. A tőkék felsorolásában bizonyos sorrendet kell követni. És pedig először sorolandók fel az értékpapírok, nemük szerint csoportokba foglalva, azután a magánadósságok, keletkezésük időrendjében, egyenkint kimutatva, és végül a takarékbetétek, a könyvecskék szerint külön-külön. 8. A bevételi címek közül szóvá kell tennem a templom javára az alapítványok részéről járó adóvisszatérítést. A Szabályzat 32. §-a és az 1906. évi II. sz. körlevélben foglalt utasítás 12. pontja ellenére sok helyen kevés, néhány helyen semmi sem téríttetik meg a templomnak az adóteherből. A Szabályzat e rendelkezésének végrehajtására tehát újból felhívom a vagyonkezelőket, jelezve, hogy
