A Győri Püspökség Körlevelei, 1914

Tartalomjegyzék

158

Deila Chiesa Jakab bíboros a választást elfogadván

XV. BENEDEK

néven foglalja el Szent Péter székét.

Bizotmyára látjuk immár, kit választott az Ur és hogy nincs hozzá hasonló a világ nemzetségei között.1 Az Ur hívta Öt igazságban, és megfogta kezét és megtartotta, szövetségül adván Őt a népnek és a pogányoknak világosságul.2

Az a Gondviselés útja, hogy a szorongattatástól, az égető veszteségtől s a fájdalmas gyásztól nem hagyja messzire a szabadulást, a vigasztalást, az örömöt és lelkünk vigasságát. Innen fakad a mi gyakori hálaadásunk a jóságos Isten iránt, mely most teljessé vált. Azért a zsoltárossal zenghetjük egész szivünkből: dicsérjétek az Urat minden nemzetek, dicsérjétek Öt minden népek; mert megerősödött rajtunk az Ö irgalmassága és az Ur igazvolta mindörökké megmarad,3 Adjunk hálát az Urnák, mert jó, mert örökkévaló az Ő irgalmassága.4

Bármily nagy legyen is a mi vigasztalásunk, mégis látnunk kell, hogy keserü- séges és igen nehéz időkben foglalja el Szentséges Atyánk szent Péter székét. Elrettentő a teher nagysága, mely vállaira nehezül, s a gond, mely lelkére borul. Csügge- désre azonban nincs oka; aggodalom szorongathatja, de félelem nem férhet hozzá. Mert mi okozhatna neki félelmet? Az Ur az ő életének oltalmazója; ha tábor száll is ellene, akkor sem fél szive.5 Ha harc támad ellene, akkor is bízik, mert kősziklára emelte őt az Ur.6 Őbenne megtalálta Krisztus Urunk, mint egykor Szent Péterben, a legerősebb hitet és legerősebb szeretetet, mely leggyőzi e világot.7 És ha egykoron az apostolok üres kézzel, fegyvertelenül reátámadhattak és le is győzték a hatalom, tudomány, a vakhit minden fegyverével utjokat álló birodalmakat,8 Szentséges Atyánk sem szégyenülhet meg küzdelmeiben soha, mert Krisztus Urunk áll mellette, aki velünk van mindennap a világ végezetéig,9 Minden változik e múlandó földön, változnak a Szent Péter székében ülő pápák, egy marad mellettünk változatlanul, a mi Krisztusunk: mert Jézus Krisztus tegnap és ma és mindörökké.10

Ha súlyosak az idők és mostohák, viszont a keresztény világnak sohasem volt nagyobb szüksége a legfőbb Pásztorra, ki a jókat, a hűségeseket megerősítse és megtartsa a hitben, szentjeinek lábait az eséstől megőrizze,n ki a hullámzó- és hányatott-lelkü népek örökké nyugtalan szivét lecsendesítse,12 s aki a legnagyobb javaiban, az erkölcsi értékekben megfogyatkozott, s hamis prófétái által a tévelygés és boldogtalanság sivó homokjára szorított nemzetségeket apostoli szeretettel felemelje, s

1 Kir. I. könyve, 16, 24. — * lzaiás, 42, 6. — 8 116. zsolt. 1 — 2. — * 117. zsolt. 1. — 6 26. zsolt. 1. — 8 26. zsolt. 6. — ’ Korinth. I. 13, 17. — 8 Chrysost. Homilia 3. in E. ad Corinlh. — 8 Máté, 28, 20. — 10 Zsidókhoz, 13, 8. — » Királyok, I. K. 2. 9. — 11 Titkos jel. 17, 15.