A Győri Püspökség Körlevelei, 1914
Tartalomjegyzék
106 iskola vásártértől, vasúttól, folyótól vagy záporároktól. Egy tantermet és egy tanítói lakást magában foglaló iskolaépület céljaira legalább 1000 m2 nagyságú telket kell választani. Lehetőleg olyan telket kell kiszemelni, amelyen az iskolaépület teljesen szabadon állhat. A telek lehetőleg sik legyen és az úttest szintjében feküdjék. Vizenyős és fertőzött talajú telkeken iskolaépület nem emelhető. 2. Iskolaépület. Az egytantermes iskolaépületnek tantermet és előteret kell magában foglalnia. A hozzávaló árnyékszéket különállóan kell megépíteni a tanulók neme szerint elkülönítve. Az iskola- épülethez csatlakozóan építhető a tanítói lakás is, de annak külön bejárattal kell bírnia. Az iskolaépületei a helyszínén lehetőleg úgy kell elhelyezni, hogy az szükség esetén új tanteremmel legyen kibő- víthető. Több tantermes iskolákban egy szertárhelyiség építése is kívánatos. Az iskolaépület az azon a vidéken alkalmazni szokott építőanyagok felhasználásával építhető. A padló szintjét a talaj szintje felett legalább 30 cm.-rel magasabban kell felvenni. Lejtős telken ezt a méretet az épület által elfoglalt terület legmagasabb ponlj'a felett kell felvenni. A tanterem padlózata legalább 20 cm. magas, száraz homokra, vagy salakfeltöltésre fektetett puhafapadló legyen. Az iskolaépületet tartós és tűzbiztos fedéllel kell fedni (cserép, pala, müpala). 3. Tanterem. Azt, hogy hány tantermes legyen az iskola, az abba járó gyermekek létszáma határozza meg. Szemelőtt tartva azt, hogy egy tanteremben törvény értelmében 60 gyermeknél több rendszerint nem helyezhető el, a tantermeket 60 tanulóra alkalmasan ekként kell megépíteni, hogy alapterületük legalább 48 m2 és legfeljebb 72 m2 legyen. Kivételesen kisebb tanterem is építhető ott, ahol mindennapi tankötelesek száma 60-on állandóan és jelentékenyen alatta marad. A tanterem mélysége nem lehet több 6.5 méternél, magassága pedig nem lehet kevesebb 3.4 méternél. A tanterem lehetőleg északkeleti fekvésű legyen. A tanterem falait fehérre kell meszelni. Mennyezetének nem kell sikfödém- nek lennie. Amennyiben fagerendás me- nyezet alkalmaztatnék, a tanterem magasságát nem a benyúló gerenda alsó éléig, hanem az alsó deszkázatig kell mérni. A tanterem ajtó kifelé nyíló, egyszárnyú gerébtokos, 1 m. széles és 2.20 m. magas legyen. Az egytanteremre eső ablakok felülete a tanterem alapterületének egyhato- dát érje el. Az ablakokat a tanulóktól balkézfelől kell elhelyezni. Az ablakok kettősek és befelé nyilóak legyenek. A felső ablakszárnyakat lehetőleg mellőzni kell. Az ablakmellvéd magassága 1.00 m. legyen. Az ablakközök a lehetőségig keskenyen épüljenek. Az így keletkező ablakközök pilléreit rézsutosan le kell csapni. Az ablakot a menyezethez, amennyire lehet, föl kell vezetni. Csak egyenes záradékú ablak alkalmazható. A tanterem fűtésére elegendő fűtőképességű kályhát kell alkalmazni. A kályhát legcélszerűbb a teremnek a tanító mellett levő sarkába állítani. 4. Előtér. A tanterem ne nyíljék közvetlenül sem utcára, sem udvarra, hanem
