A Győri Püspökség Körlevelei, 1914
Tartalomjegyzék
6 mat, amely állami életünkben nyújtva van az Egyház erejének kifejtésére. Szeressük hivatalunkat; szeressük, virágoztassuk fel iskoláinkat; használjuk fel az egyesületi jogban nyújtott módot híveinek szervezésére, s a katholikus öntudat szilárdítására; használjuk a forum által nyújtott polgári jogokat Szentegyházunk szabadságának illdomos, de egyben önérzetes védelmére és ezzel hazánk erősítésére. A régi belső kapcsolat, mely a katholikus egyházat és a magyar államot századokon át szorosan egybefüzte, hagyott fenn intézményeket, amelyek körében az egyház önkormányzata még kiegészítésre vár ; vannak területek, melyek a jelenben az államhatalom gondozása alatt állnak, de az egyházat illetik, azért számára megszerzendők. Ez a feladat megoldásra vár. Emellett azonban kétségtelen, hogy minél lelkiismeretesebben munkáljuk a szabadon álló teret, annál közelebb jutunk annak visszaszerzéséhez, amelyet jelenben még az államhatalom tart kezében. A lelkes munkára ösztönözzenek bennünket az idők jelei, melyek hazánkban is mutatkoznak. Értem ezalatt az állameszmének ama pogány, zsarnoki értelmezését és alkalmazásba vételét, amelynek hazánkban is vannak ma már a sajtóban szószólói, az irodalomban, a külömböző titkos és nem titkos társulatokban, a radikális politikusok sorában képviselői. Ez a minden igaz szabadságot, összhangzatos lelkikulturát letárolással fenyegető szellem legádázabb ellensége az Egyháznak, mert benne látja önző céljainak legerősebb gátját, akadályát. Egy okkal több, hogy felismerve a veszedelmet, szent jogainkért, melyek a magyar népnek is szent javai és a magyar szabadságnak, alkotmányosságnak kipróbált palládiumai, nemcsak síkra szálljunk, hanem odaadó munkával mélyítsük a jogok tiszteidét, erejét a gondjainkra bízottaknak lelki életében. Ezen szent feladathoz kérem szivem mélyéből mindannyiunk számára az uj évben Istennek áldását, fölvilágosító és megerősítő kegyelmét. Kelt Győrött, 1914. évi január hó 1-én. Lipót s. k., püspök.