A Győri Püspökség Körlevelei, 1913
Tartalomjegyzék
138 meg, valamint, hogy időnek előtte miképen veszthető el. 6. Az adományozásra jogosított személy vagy testület megnevezése és az adományozás körüli eljárásnak szabatos meghatározása. 7. A kezelő személy vagy hatóság részéről az alapítványra nézve a vagyoni felelősség elvállalásának elismerése. 8. Annak kijelentése, hogy a kormányt megillető főfelügyeleti jog gyakorolhatása végett az alapítvány jövedelmeinek mikénti felhasználását megismertető számadási kivonat minden év végével oda fel fog terjesztetni az egyházmegyei hatóság utján. 9. Kijelentése annak, hogy az alapítványt peres és perenkivüli jogügyekben ki lesz hivatva képviselni, amennyiben az nem maga a kezelő személy vagy hatóság volna. 10. Felemlitése annak, hogy az alapító-levél hány példányban állíttatott ki és hogy a kiállított példányok megőrzés végett kinek adattak át. Félreértések megelőzése végett megjegyeztetik, hogy ösztöndíj-alapítványt csak az képez, amelynek kedvezményében az ösztöndíjas újabbadományozás nélkül rendszerint tanulmányai befejeztéig, vagy pl. bizonyos tanintézet bevégeztéig megmarad. Ha ellenben az alapítvány kamatai évről-évre újabb adományozás alá esnek, akkor segély- vagy jutalomdíj-alapítvány- ról van szó. Ha az alapító-levelet maga az alapító, vagy annak erre hivatott jogutódai állítják ki, akkor szükséges, hogy az alapítvány állagának átvételét a kezelő magán az alapító-levélen elismerje, annak miként történt gyümölcsöző elhelyezését részletesen megjelölje s az alapítvány vagyoni felelősség mellett való kezelésére vonatkozó készségét kijelentse. Amennyiben az adományozás, vagy a kijelölés körül más személy, hatóság, vagy intézet is érdekelve volna, ennek is az alapító-levél minden példányára vezetendő nyilatkozatban kell kijelentenie, hogy az alapító-levélben reá ruházott jogokat gyakorolni s kötelességeket teljesíteni kész. Az aláírások két tanúval előttemezen- dők, esetleg a hivatalos pecséttel megerősítendők. Ha az alapítvány kezelésére község, rendezett tanácsú, vagy törvényhatósági joggal biró város van hivatva, az alapító-levélre a törvényhatósági bizottság jóváhagyási záradékai is rávezetendők. Amennyiben az alapító, vagy ennek erre hivatott jogutóda szabályszerű alapító-levelet nem állított volna ki, erre az alapítvány kezelője van hivatva. Győr, 1913. szeptember 30. Több iskolaszék azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy kötelesek-e az iskola- fentartók tanítóiknak kivétel nélkül megadni az 1913. évi 16. t.-cikk 17. §-ában megállapított két szobás lakást, vagy ennek hiányában ugyanezen törvénycikk 4. §-ában feltüntetett lakáspénzt, illetve egy szobás lakás esetén a lakás értéke és a törvényes lakáspénz közti különbö- zetet. Válaszul utalok az 1913. évi 16. t.-c. 3. §-ára, mely kimondja, hogy „a tanítóknak a jelen törvényben megállapított fizetésre és ezenfelül természetben nyújtott lakásra, ilyen lakás hiányában pedig a jelen törvényben megállapított lakáspénzre van igénye.“ A fent idézett 17. §, a természetben nyújtott lakás kellékeit közelebbről meghatározza. Habár a törvénynek szavai elég világosak, mégis utalok még ugyancsak az 1913. évi 16. t.-c. 33. §-ára, mely kifejezetten hatályon kivül helyezte az 1907. 27. t.-c. 2. §-ának négy első bekezdését, mely a tanítói lakást érintőleg nőtlen tanítókkal és tanítónőkkel, valamint tanítóházastársakkal szemben az iskolafentartónak kedvezményt nyújtott. Győr, 1913. szeptember 30. Lipót s. k., püspök. 1759. isk. szám. Tanítók lakása.
