A Győri Püspökség Körlevelei, 1912
Tartalomjegyzék
74 3462. sz. Helységnévtár ajánlása. gruakiegészítésre lehet igénye, vagyis, amennyiben az uj állás kongruaszükség- lete 800 korona, úgy a két lelkészt állás együtt csak 1200 korona uj kongruakiegé- szítéssel terhelheti a kongruaalapot. IV. Abban az esetben, ha az önállósítás után a lelkészség jövedelmében csökkenés állana be, a jelentkező hiányt az egyházközség [maga tartozik viselni s amennyiben ezt nem tenné, úgy a vallás- és közök tatásügyi miniszter az 1898. évi XIV. t.-c. 15. §-ának 2. bekezdése értelmében az egyházmegyei főhatóságot a lelkészség megszüntetésére hívhatja fel. Az önállósított egyházközségben netán utóbb tfelállítandó isegédlelkészi állás jövedelmi kiegészítése címén a kongrua- alapra uj teher nem hárítható. V. Mivel az önállósítás szükségességének vizsgálatánál az a körülmény is figyelembe veendő, hogy milyen távol van az önállósítani szándékolt egyházközség az anyaegyháztól és nem volna-e esetleg célszerűbben egy más plébániához csatolható : az önállósítás bejelentésével egyidejűleg kimutatandó az egyházközségnek eddigi anyaegyházától, valamint a szomszédos plébániáktól való távolsága; azonkívül a helyi és környékbeli vallási és nemzetiségi viszonyok rövid ismertetése is adandó. VI. Csak az olyan pnállósítás iránti előterjesztések vétetnek tárgyalás alá, melyek az illetékes egyházmegyei főhatóság utján terjesztettek efő. Győr, 1912. junius 1. A m. jkir. központi statisztikai hivatalnak (Budapest) előfizetési fölhívását a magyar korona országai helységnévtárának újabb kiadására [alább egész terjedelmében közlöm s Ntdő lelkészkedő Papságomnak annyival is inkább figyelmébe ajánlom, mivel ez a községéknek egyházi hovatartozását is pontosan tartalmazza s igen mérsékelt kedvezményes áron kapható. 1912. évi 4974. szám. ein. Előfizetési felhívás a magyar szent korona országainak Helységnéviára újabb kiadására. — A magyar szent korona országai Helység- névtárának legutóbbi kiadása 1907-ben jelent meg. Az azóta lefolyt öt év alatt az adatoknak jórésze elavult, s minthogy másfelől az 1910. évi népszámlálás adatait is tartalmazó újabb kiadás iránt a közönség köréből egyre élénkebb kereslet nyilvánul, a m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur Ő nagyméltósága a Helységnévtárból uj kiadás közrebocsátását határozta el, s annak szerkesztésével megbízta a m. kir. központi statisztikai hivatalt. Az uj kiadás az előbbivel szemben lényegesen bővülni fog az általános (syste- matikus) résszel abban az alakban, ahogyan iaz elsőizben az 1902. évi Helység- névtárban foglalt helyet. Az általános rész közigazgatási beosztások szerint fogja feltüntetni a községeket a vármegyék betűrendes egymásutánjában, a vármegyéken belül pedig a járások betűrendje szerint. Közli továbbá a községek, valamint a hozzájuk tartozó puszták, telepek, majorok és külön elnevezéssel biró egyéb lakott helyek lélekszámát is a legújabb népszámlálás adatai alapján. Az általános résznek ez a kimerítő tagolása nemcsak gyakorlati szempontból bir nagy fontossággal, hanem igen tanulságos tudományos szempontból is, ameny- nyiben a népesség tömörülését községeken belül jóformán a legkisebb lakott helyekig bemutatja, sőt népességtörténeti tanulmányokra is lehetőséget nyújt, mert mindezen lakott helyeknek lélekszámát
