A Győri Püspökség Körlevelei, 1912

Tartalomjegyzék

11 mazottjaiknak megbizó-leveleit szigorúan a szabályzat előbb említett követelménye szerint kell kiállitaniok. 3. A jogosultaknak tudniok kell, hogy a gyűlés hatásköre a közös ingatlan ál­lagának elidegenítésére, egyénenként való felosztására és megterhelésére nem ter­jed ki. (1898 : XIX. t.-c. 30. §-a.) 4. Rendkívüli gyűlés összehívását ä jogosultak is követelhetik, de az elnök az erre vonatkozó kérelmet csak akkor köteles teljesileni, ha a kérelem az ok be­jelentésével az összes jogosultak fejenkint számított egytized része által Írásban ter­jesztetik elő. (1898 . XIX. t.-c. 27. §-a.) 5. A jogosult közös birtokosoknak is jogában áll valamely ügynek a gyűlés tárgysorozatába való felvételét kérni, de az ilyen kérelmet az elnök csak akkor kö­teles teljesíteni, ha az legalább az ügy­viteli szabályzatban idevonatkozólag meg­állapított szavazatszámot képviselő közös birtokos a tárgysorozat kihirdetése előtt írásban terjeszti elő. A gyűlés tárgysorozatába fel nem vett indítványok csak akkor tárgyalhatok, ha azok a gyűlésen legalább az ügyviteli sza­bályzatban idevonatkozólag megállapított szavazatszámot képviselő közös birtokos által terjesztettnek elő, kivéve az olyan indítványokat, amelyek a jóváhagyott er­dőgazdasági ügyviteli szabályzat módosí­tására, vagy hatályon kívül helyezésével, az érvényben levő erdőgazdasági terv megváltoztatására vonatkoznak, vagy a melyek elfogadása esetében a közös birto­kosságot, vagy a jogosultakat költséggel terhelhetik, avagy a természetben gyako­rolható használatok kiterjesztését, vagy korlátozását vonhatják maguk után. Ezek az indítványok — ha legalább az ügyvi­teli szabályzatban idevonatkozólag meg­állapított szavatszámot képviselő jogosul­tak által támogatatnak — a következő gyűlés tárgysorozatába veendők fel. 6. A birtokosság elnöke az egyszerű szavazást és a névszerinti szavazást a gyű­lés folyamán akkor köteles elrendelni, ha az egyszerű szavazásra vonatkozó indít­ványt, illetőleg a névszerinti szavazásra vonatkozó Írásbeli kérelmet legalább a szabályzatban idevonatkozólag megállapí­tott szavazatszámot képviselő jogosultak támogatják, illetőleg terjesztik elő. 7. Fontosabb esetekben a gyűlésen je­lenlevő közös birtokosoknak fejenkint számított egynegyed része a határozat ho­zatalának felfüggesztését kívánhatja és a gyűlés vezetésére kivételesen hatósági ki­küldöttet kérhet. (1898: XIX. t.-c. 28. §-a.) 8. Amennyiben nagyobb kiterjedésű erdőbirtokoknál az ügyviteli szabályzat az erdei termékekre vonatkozó árszabálynak elkészítését rendeli, ez az árszabály évről- évre megállapítandó. 9. Amennyiben a jogosultak kívána­tosnak tartanák, hogy a faeladásokra vo­natkozó árverési és szerződési feltételek s ezek kihirdetésének módja hatósági ki­küldött jelenlétében állapíttassák meg, az erre irányuló kérelmet az összes jogosul­tak fejenkint számított egynegyed részé­nek kell előterjeszteni. (1898 : XIX. t.-c. 37. §-a.) Az árverés napja és feltételei legalább 15 nappal előre kihirdetendők. 1898 : XIX. t.-c. 37. §-a.) 10. A végrehajtó közegek választásá­nak 3—3 évre kell megtörténni. A birtokosság elnöke és többi végre­hajtó közegei ellen irányuló panaszok rendszerint a birtokosság elnökénél nyúj­tandók be, ezek a panaszok azonban a kezelő m. kir. járási erdőgondnokságnál, a m. kir. erdőhivatalnál, vagy a vármegye

Next

/
Thumbnails
Contents