A Győri Püspökség Körlevelei, 1910
Tartalomjegyzék
19 szék, az iparos (kereskedő) tanonciskolai-bizottság utján a megkereső hatóságot a megkeresés vételétől számítandó 15 napon belül értesíti. E szabályok figyelmen kívül hagyása az 1907* XXVI. t.-c, 14. §-ána.k 1. f), illetve az 1907. XXVII. t.-c. 22. §*ának 1. i) pontjába, a felső nép- és polgári iskolai tanítóknál pedig az 1876. XXVIII. t.-c. 7. §-ába ütköző fegyelmi vétséget állapítja meg. Azt a tankötelest, akit megfenyítés végett az iskolai helyi hatóságnak adtak át, az 1868. XXXVIII. t.-c. 1. §-a alapján nyilvános iskolába járásra kell kötelezni, kivéve, ha a szülő vagy gyám az 1868. XXXVIII. t.-c. 6. §-ában biztosított jogára hivatkozással ragaszkodik a tankötelesnek házi- vagy magánintézeti tanításához. Ezekről a tankötelesekről a tanító szigorúan bizalmas feljegyzést készít, feltüntetve a kiszabott iskolai fenyítés végrehajtásának hatását is. A bíróság vagy más hatóság megkeresésére alkalmazott iskolai fenyítéket, vagy a most említett feljegyzéseket a növendék bizonyítványában feltüntetni nem szabad. II. A Bn.. rendelkezései értelmében az erkölcsi romlás veszélyének kitett vagy züllésnek indult gyermekekkel és fiatalkorúakkal szemben az erkölcsi megmentés és a nevelés szempontjait kell érvényre emelni, hogy az ily gyermekekben és fiatalkorúakban rejlő társadalmi veszély már keletkezésében elfojtassék és az abból eredhető társadalmi baj megelőztessék. Minthogy ezen a téren a bíróságok és a rendőri hatóságok magukban kellő eredményt elérni már csak azért sem képesek, mert számukra csak akkor nyilik alkalom a fiatalkorúval foglalkozásra, amikor már valamely büntetendő cselekmény elkövetése a nagyobbfoku erkölcsi veszélyt bizonyítja, és minthogy a Bn. 15. és 16. §-ában az iskolai fenyítéknek, mint a gyermek és a fiatalkorú erkölcsi megmentése érdekében fontos intézkedésnek megállapításával maga a törvény reáutal arra, hogy az érintett célt előmozdítani az iskolai hatóságoknak is kötelessége: ennélfogva az iskolai hatóságoknak és a tanítóknak törvényszabta és nemes hivatásukból eredő feladata közreműködni abban, hogy a környezetükben erkölcsi romlás veszélyének kitett, vagy züllésnek indult gyermekek és fiatalkorúak a becsületes munkás társadalom javára megmentessenek. Különösen a tanítónak van legtöbb alkalma növendékei erkölcsi állapotának és fejlődésének megfigyelésére, mert azoknak magaviseletét és életviszonyait nemcsak az iskolában, hanem lehetőség szerint az iskolán kivül is figyelemmel kell kisérnie s szükség esetében a tanulók szüleivel közvetlenül is kell érintkeznie, és így ő még idejekorán észreveheti a veszélyt, amely növendékének erkölcsi fejlődését fenyegeti. Az ily veszély a legkülönbözőbb tünetekben jelentkezhetik s legszembe- szökőbb alakjában a tiltott cselekményekre hajló vagy erre felhasznált, iskolakerülő vagy alkoholista növendékeknél, a prostituált kis leánynál, a testi sértés nyomait magán hordó (martyr), testi munkával túlterhelt, testileg degenerált, vagy egyébként abnormális gyermekeknél nyilvánul meg.
