A Győri Püspökség Körlevelei, 1910
Tartalomjegyzék
2 iskolákra nézve, amelyek az 1907. évi XXVII. t.-cikkben a tanítói fizetés és korpótlék kiegészítése céljából kért államsegély engedélyezésére nézve megállapított feltételeknek eleget tesznek. A kárpótlási összeg azonban egy-egy iskolára nézve nem haladhatja meg azt az összeget, mely az illető iskola tandíjköteles növendékeinél fejenként számított évi 15 korona tandíjnak és 1 korona felvételi díjnak megfelel. Ezen túlmenő kárpótlást a vallás- és közoktatásügyi miniszter csak kivételes esetekben adhat olyan, már a jelen törvény hatálybaléptekor fennálló felekezeti iskoláknak, melyek egyébként a törvény követelményeinek megfelelnek, melyek olyan helyen léteznek, ahol községi vagy állami iskola nincs, és — tekintve a hitközségnek igazolt szegénységét (1907 : XXVII. t.-c. 15. §) — a fenti mérték alkab mazása mellett fenntarthatok nem volnának. 4-§■ Mindazon községi és hitfelekezeti elemi népiskolánál, amely a jelen törvény alapján nyer állami segélyt, tekintet nélkül arra, hogy az államsegély mily cimen adatik (5. §.), az 1907. évi XXVII. t.-c. azon rendelkezései érvényesülnek, melyek a tanítói fizetéskiegészítés cimén nyújtott államsegély feltételeit és törvényes követelményeit állapítják meg. Jelesül a jelen törvény alapján kért államsegély megadása, megtagadása vagy megvonása tekintetében is, tekintet nélkül arra, hogy az államsegély a tanítói illetmények kiegészítésére, vagy az iskola dologi szükségleteinek fedezésére szolgál (5. §.), az idézett törvénycikknek azon rendelkezései alkalmazandók, melyek a tanítói fizetéskiegészítés cimén kért állami segély megadására, megtagadására és megvonására vonatkoznak; különösen kiemelvén, hogy az idézett törvény 12. §-ában foglalt rendelkezés értelmében olyan községnek folyamodványa, mely az 1868 : XXXVIII. t.-c. 35. §-a által engedélyezett 5% iskolai adót ki nem vetette, vagy ki nem merítette, továbbá azon hitfelekezet- nek folyamodványa, amelynek tagjai a hitfelekezeti iskola fenntartására legalább is állami adójuk 5°/8-ával felérő hozzájárulást nem fordítanak, tárgyalás alá nem vehető. A törvény ezen föltételének eleget tesz az a község, illetve hitközség is, amely az iskolai pótadót nem veti ki külön, hanem a községi, illetve egyházi adóba beszámítva, ha igazolni tudja, hogy községi, illetve egyházi adóból legalább annyit fordít iskolájának fenntartására, amennyi a községi, illetve hitközségi tagok egyenes állami adója 5°/o-ának megfelel. 5-\§Azon tan- és fölvételi díjakra nézve, amelyek eddig a tanítói javadalom kiegészítésére fordíttattak, a jelen törvény értelmében járó kárpótlás kiutalványozása, az 1907. évi XXVII. t.-c. alapján adandó fizetéskiegészítéssel együtt, illetőleg annak módjára, az idézett törvény 31. §-a szerint történik. E kárpótlás mérvének megállapításánál a tanítóknak a szabályszerű javadalmi jegyzőkönyvben és díjlevélben biztosított azon javadalma szolgál alapul, mely őt az országos tanítói nyugdíj- intézettől nyerendő nyugdíjra jogosítja. Azon tan- és felvételi díjak kárpótlásául pedig, amelyek nem tartoznak a tanítói javadalomhoz, — ugyancsak évi államsegélyként — az az összeg jár, amely
