A Győri Püspökség Körlevelei, 1909

17

I. A bödögei plébániára vonatkozó kimutatáson maga a lelkész jelenti, hogy a nemkatholikusok tényleg semmi szolgáltatást nem teljesítenek és így ebben a plébániában nincs is mit bonifikálni.

II. A lajtafalui és a lajtaujfalui plébániákra vonatkozó kimutatásokból megállapítható, hogy a nemkatholikusok csak mint politikai község tagjai járulnak a kath. lelkész javadalmazásához. Ezen a községek által megváltott — illetve Lajta- falun a plébánia alapító-levele szerint is a politikai községek által teljesítendő szolgáltatások a községnek, mint külön jogalanynak terhét képezik, azok teljes összegéért a politikai község felelős, a lelkész a szolgáltatásokat nem az egyesektől, hanem a politikai községtől van jogosítva követelni és követelését birói utón is érvényesíteni. Az már a politikai község belső ügye, hogy a nemkatholikusokat mentesíti-e a kath. lelkész iránt vállalt kötelezettséghez való kozzájárulás alól s ha mentesíti, mely forrásokból egészíti ki a kath. lelkésznek teljes összegben adandó szolgáltatást?

Ezen avertált, vagyis átvállalt párbér eseteiben tehát kárpótlás sem adható, mert olyan egyénileg teljesített párbérszolgáltatásokról, melyek közigazgatási utón megszüntethetők volnának, ezekben a plébániákban nem is lehet szó.

III. Hasonlóképen nem lehet helye a bonificátionak — már a fentebb jelzett elvi álláspontnál fogva — azokban a plébániákban, amelyek részéről a szolgáltatások mint az egyes nemkatholikusok által adásvételi szerződéssel »elvállalt« szolgáltatások lettek bejelentve. Ezek a plébániák a következők :

Alsórámóc, Bezenye, Bő, Csun, Felsőrámóc, Rabold, Mosonkörtvélyes, Mosonszolnok, Nagyhőflány, Nagymarton, Oroszvár, Selegszántó, Szarvkő, Vámosderecske és Vulkapordány.

Ezekben a plébániákban a nemkatholikusok által teljesített szolgáltatások — a kimutatások szerint — a legszorosabb értelemben magánjogi cimen alapuló terhet képeznek, melyek ez okból csak a törvényhozás által szüntethetők meg, addig az ideig azonban jelen jogrendünk értelmében a polgári bíróság előtt érvényesíthetők; és igy ezekben a plébániákban közig, utón megszüntethető szolgáltatások nem lévén, kárpótlásról sem lehet szó.

Minthogy azonban a kimutatásokban foglalt bejegyzésekből teljes bizonyossággal mégsem állapítható meg, hogy vájjon az »átvállaltnak« vagy »átszállottnak« bejelentett szolgáltatások magánjogi alapja a szolgáltatást adók és a lelkészek között minden esetben teljes magánjogi ügyletnek tekinthető-e s nincsen-e a bejelentett eseteknek legalább egy részében tévedés a bejelentő lelkész részéről annyiban, hogy a lelkészek a canonica visitatiot a nemkatholikusokra nézve is magánjogi kötelezettséget megállapító okmánynak vették, — holott az eddigi birói gyakorlat értelmében a canonica visitatio nem tekinthető ilyen, a nemkatholikusokra nézve magánjogi kötelezettségeket megállapító okiratnak; amennyiben a fentebb elsorolt plébániák kimutatásában »átvállalt«-nak vagy »átszállóit«-nak jelzett szolgáltatások tényleg csak a canonica visitation és nem egyúttal valamely, a bíróság előtt is érvényesíthető magánjogi okiraton, pl. szerződésen, hagyaték-átadó végzésen, végrendeleten, birói ítéleten, telekkönyvi feljegyzésen, nyilatkozaton stb. alapulnának, ennek a körülménynek kellő igazolása esetén még helyénvalónak fogom találni az ily, magánjogi