A Győri Püspökség Körlevelei, 1909
no A lakóház, az udvar és a kert (ez utóbbi azonban csak i V2 [egy és fél] katasztrális holdig) ügyeimen kívül hagyandó. 2. A bérbeadott épületeknek és épületrészeknek az adótörvény által megállapított fentartási költségek levonása után maradt tiszta jövedelme. 3. A hasznot hajtó jogok és jogosítványok, valamint iparüzletek, úgymint malomtartás, malommérce, halászat, fahasználat, makkoltatás, révvám stb. tiszta jövedelme a haszonbéri szerződés szerint, vagy az utolsó öt évi (1893—1898) jövedelem átlagát igazoló közhatósági okirat alapján. 4. A hívek által közvetlenül vagy a hitközségtől, valamint a kegyurtól pénzben, terményekben, kézi- vagy igásmunkában évenkint visszatérőleg teljesített szolgáltatásokból befolyó jövedelem. A terménybeli és munkabeli szolgáltatások pénzértékét a helyi viszonyoknak megfelelően az utolsó öt évi (1893—1897) átlag szerint a felekezeti hatóságok meghallgatása után a közhatósági közegek állapítják meg és az ilyképen megállapított jövedelem egyhatod (Ve) része behajtási költség címén levonandó. Ezen rendelkezés az első rendezés alkalmával annyiban mellőzhető, ameny- nyiben a vallás- és közoktatási miniszter a törvény hatályba lépte előtt a felekezeti hatóságok jóváhagyása mellett beszolgáltatott értékbecslési adatokat elfogadhatóknak találja. A terménybeli és munkabeli szolgáltatások pénzértékének megállapítása mindenkor csak tiz évre szól, ennek elmúltával újabb megállapítás eszközlendő. 5. Az avatási és temetkezési stóladíjakból, valamint egyáltalán az egyházi cselekvényekért a jogszokás alapján követelhető dijakból (pl. házszentelési koledá- ból) befolyó jövedelem, melyet az egyházi hatóság az utolsó öt évi (1893—1897) átlag szerint állapít meg és igazol. Az esketési és keresztelési stóladíjak felszámítás tárgyát nem képezhetik. 6. A misestipendiumok, istentiszteleti cselekvények végzése céljából tett és egyéb alapítványok kamatjövedelme. Ezen jövedelem csak akkor lesz beszámítható, ha a beszámítást az alapító- levél nem tilalmazza. 7. A politikai község (város) házipénztárából, az egyházmegyei vagy bármely más közalapból kongrua-kiegészítés, állandó segély, lótartás vagy bármely más címen húzott jövedelem. 8. A helybeli templomvagyon (fabrica) jövedelmi többlete, amennyiben az a fennálló szabályok szerint a lelkész javadalmazására fordítható. II. Levonandó kiadások: A lelkész által élvezett jövedelmekre kirótt állami, törvényhatósági, községi és egyéb, valamely törvényben gyökerező közterhek, továbbá a vizszabályozási költségek, valamint az országos és a egyházmegyei gyámintézeti, nyugdíj- és egyéb alapok számára teljesítendő rendes évi fizetések. A lelkészi jövedelmet bizonyos kötelezettség címén terhelő fizetések, úgy-
