A Győri Püspökség Körlevelei, 1909
IOI a szülőket oly irányban, hogy maguk is jó példával járjanak elő s gyermekeiket erkölcsös módon neveljék, másrészt pedig, s ez már sokkal inkább módjukban áll az által, hogy az iskola falain belül igyekezzenek közvetlenül a gyermekekre hatni, megragadván minden kínálkozó alkalmat arra nézve, hogy a gyermek lelkében szunnyadó nemesebb ösztönöket életre keltsék, feltárván előttük az erkölcsös életmódból háramló előnyöket, viszont az erkölcstelenséget követő lelki és anyagi züllés nyomorúságait, egy szóval a szó legszorosabb és legnemesebb értelmében vett népnevelői hivatásuknak tegyenek eleget. Az itt általánosságban elmondottak után szükségesnek tartom, különösen a következőkre felhívni kir. Tanfelügyelő úr figyelmét: Adandó alkalmakkor és amennyiben annak szükségét látja, utasítsa a tanítókat, tanítónőket, óvónőket, hogy ha a gondjaira bízott gyermekeknél bizonyos erkölcsi fogyatkozásokat tapasztalnak, egyrészt igyekezzenek azokat az erkölcstelen magaviselet követésétől — szeretetteljes módon a lelkűkre beszélve — visszatartani, másrészt a szülőket a gyermek viselkedésére figyelmeztetni, annak káros következményéről meggyőzve őket, oly irányban befolyásolni, hogy gyermekük viselkedésére maguk a szülők is éber figyelemmel vigyázzanak. Amennyiben ezen eljárásuknak eredménye nem volna, kérjék ki a hitoktató lelkész közbenjárását. Buzdítsák, sőt kötelezzék a tanítók a gyermekeket a templomba járásra és e tekintetben maguk is járjanak elő jó példával. Kisérjék a tanítók figyelemmel a gyermekek öltözködését és hassanak oda, hogy a gyermekek rendesen felöltözve járjanak az iskolába, nehogy a hiánytalan öltözködés szemérmet sértő tréfákra és viselkedésekre alkalmat szolgáltasson a gyermekeknek. Akadályozzák meg a tanítók, hogy a tankötelesek között erkölcsmételyező ponyvairodalmi termékek forogjanak kézen, ehelyett igyekezzenek közöttük erkölcsös, vallásos, hazafias tárgyú olvasmányokat meghonosítani, azokat velük megkedvelteim, esetleg őket ily épületes tárgyú olvasmányok felolvasásával szórakoztatni. Ily alkalmakkor levonván a felolvasott történetekből a gyermekek számára az erkölcsi tanúságot is, és azt nekik értelmi fejlettségi fokuknak megfelelő modorban megmagyarázván, igyekezzék a kir. Tanfelügyelő úr iskolalátogatásai alkalmával a tanítókat, tanítónőket szigorúan ellenőrizni, hogy az általam fentebb vázolt népnevelő kötelességeiket teljesítik-e. Végül pedig teljes szigorral hasson oda a kir. Tanfelügyelő úr, hogy amely iskolánál ez keresztül nem vihető, a fiuk a leányoktól elkülönítve taníttassanak. A tanítási órák közötti szünetekben kirándulások alkalmával úgy a leány-, mint a fiúgyermekek tanítójuk, illetőleg tanítónőjük állandó felügyelete alatt legyenek. Az iskoláknál úgy a fiuk, mint a leányok részére, külön és egymástól kellő távolságban elhelyezett illemhelyek legyenek. A tanítók pedig szigorúan utasítandók, hogy oda a leányokat és fiukat sohasem egyszerre, hanem mindig egyiket a másik után külön-külön bocsássák ki. Felhívom végűi kir. tanfelügyelő urat, hogy a jelen rendeletem értelmében teendő intézkedéseinek lelkiismeretes végrehajtását kisérje éber figyelemmel és az
