A Győri Püspökség Körlevelei, 1908
Tartalomjegyzék
52 életének legbensőbb rejtekeiben rejtőzik a vallás vágya és szükséglete; mert a vallási élet tökéletes kifejlődése ezt a formát követeli. De itt megint fájdalommal kell felpanaszolnunk, hogy nem érzik az ellenmondást azon kath. férfiak, kik bár az immanentia tanát, mint ilyet elvetik s a hitvédelemben mégis felhasználják; és ebben annyira óvatlanok, hogy nem elégszenek meg azzal, hogy az emberi természetben van capacitás, képesség, convenientia a természetfelettire, amit a kath. hitvédők is (kellő mérséklettel) mindig hangoztattak, hanem igazi valóságos szükségletét a természetfelettinek hangoztatják. Pontosabban szólva csak a mérsékelt modernisták hirdetik a kath. vallás általános emberi szükségletét. Az ú. n. integralista modernisták ellenben azt tanítják, hogy ugyanaz a mag van meg a még nem hívő emberben, mely Krisztus öntudatában volt meg, s amelyet minden emberbe átültetett. E rövid vázlatból is látjuk, Tisztelendő Testvérek, hogy a modernisták hitvédelmi módszere teljesen egyezik egyéb tanaikkal, amely módszer és amely tanok téve- lyekkel vannak tele, s amelyek nemhogy építeni, hanem rombolni alkalmasak, nemhogy hitetleneket megtéríteni, hanem a kath. hiveket is tévelybe ejteni, sőt minden vallást romba dönteni alkalmasak. VII. Még néhány szóval a modernisták reform-akciójáról kell megemlékeznünk. Már azokból, amiket eddig elmondottunk, világos, mily nagy és mily élénk az emberekben az újításvágy, kiterjed pedig az újításvágy mindenre, ami csak a kath. egyházban található. Reformálni akarják a bölcselettanítást, főkép a papneveldékben és pedig oly módon, hogy a scholasztika filozófia a bölcselettörténetbe utaltassék, a többi elavult rendszer közé, s helyette modern bölcseletre tanítsák a növendékeket, mint amely egyedül igaz, egyedül felel meg a mi korunk követelményeinek. A dogmatika tanítását is reformálni akarják és pedig úgy, hogy a spekulativ dogmatika alapjául a modern filozófia szolgáljon, a pozitív dogmatika pedig elsősorban a dogmatörténetre támaszkodjék. Az egyháztörténetet is az ő módszerük szerint kell művelni és tanítani. A dogmákat és a dogmák evolutióját a tudománynyal és modern történetírással összhangba kell hozni. A hitoktatás csak azon dogmákat ölelje fel, melyek a nagy tömeg felfogó képességét nem haladják túl, azokat is modern értelmezéssel adja elő. Az istentiszteletben le akarják szállítani a külsőségek számát, s gátat akarnak emelni továbbfejlődésüknek, növekedésüknek. Bár másrészük, kik a symbolizmusra nagyobb súlyt fektetnek, e tekintetben engedékenyek. Az egyházkormányzat minden tekintetben reformálandó. Különösen ami az egyházfegyelmet és a tanítóhivatalt illeti. Belső és külső reformra szorul, hogy a modern köztudattal összhangba hozassék, amely egészen a demokrátiára hajlik, azért az alsó papságnak, sőt a laikusoknak is részt kell adni az egyházkormányzatban, a nagyon is túlságosan czentralizált egyházi hatalmat deczentrali- zálni kell, illetve jobban megosztani. A római bíboros kongregatiókat is reformálni kell, névleg a S. Congr. Officiit és az Index-Congregatiót. A politikai és szocziális ügyekbe való befolyás módját az egyházkormányzatnak szintén meg kell változtatni, egyrészt tartózkodjék az egyház tisztán világi ügyekbe való beavatkozástól, másrészt alkalmazkodjék, hogy saját szellemét beléjük lehelje. Erkölcsi téren az Ameri- kánizmus azon tételének hívei, miszerint az aktiv erények a tisztán passziv erényeknek
