A Győri Püspökség Körlevelei, 1907
Tartalomjegyzék
tényleg van ugyanazon községben felekezeti és községi iskola is. S ha ezt új iskolának tekintjük, alkalmazást talál a törvény 25. §-ának első bekezdése, mely kimondja, hogy általában nem tekintetnek ezentúl felekezeti iskoláknak azon tanintézetek, amelyek községi vagyonból és jövödel- mekböl a község összes tagjai által, felekezeti különbség nélkül tartatnak fenn. A gyakorlat eddig nem alkalmazta szigorúan ezt a törvényszakaszt. Vlassich miniszternek 1903-ban 19.790 sz. alatt kiadott rendelete, mely a törvényben lefektetett elvet akarta érvényre emelni, szintén nem fogadtatott el általános szabályul. De az új tanterem és tanítói állás katholikus jellege legfőbb támogatást eddig mégis vagy abban a körülményben talált, hogy a község a telekkönyvi tulajdonát képező régi iskolát katholikus jelleggel tartotta fen s ehhez csatolta az új tantermet, vagy hogy a község az új tantermet a legtöbb helyen a régi iskolaépülettel kapcsolatban az egyház telekkönyvi tulajdonát képező telekre épitette. Ez utóbbi helyeken zz új tanterem katholikus jellege biztosítva van a jövőre is, az előbbi helyeken a katholikus jelleg fentártása a község tetszésétől függ, mert az 1868. évi 38. t.-c. 25. §-ának 2-ik bekezdése a községeknek csak megengedi, de őket nem kötelezi, hogy a község vagyonából és jövödelmeiböl már előbb fentartott hitfelekezeti iskolákat ebben a jellegükben továbbra is fentartsák, vagy ilyeneket segélyezzenek. (Vall. és közokt. min. 367/1901.) Továbbá, mivel az iskola jellegének megváltoztatására a tulajdonos van jogosítva. Erre sajnos példák állanak szemünk előtt a mi egyházmegyénkben is. Azért, ha új tanterem felállításáról és új tanítói állás szervezéséről van szó, a kath. iskolaszék ne adja ki kezéből az ügyet, hanem maga gondoskodjék az új tanterem felépítéséről és az új tanítói állás díjazásáról. A községgel szemben követelőleg fel nem léphet, de a község segítségét igénybeveheti és törekedjék is azt igénybe venni, mert ily módon egyrészről a kath. hívek előtt az iskolai teher nem tűnik fel oly gyűlöletes színben, másrészről a teher jobban megoszlik, ha községi segély révén a községben netán adózó más vallásuak is belevonatnak az iskolai terhek viselésébe. Egyébként, ahol csak katholikus iskola van, ezeknek gyermekei is a katholikus iskolába járnak. Az iskolaszék, ha van az egyház nevén levő telek, lehetőleg arra építtessen. Ha alkalmas telke nincs, kérhet a községtől, ha a község ilyennel rendelkezik, de a telek tulajdonjoga, vagy legalább használata mindenesetre telekkönyvileg biztosíttassék az egyház részére. Az eljárási mód ugyanaz, mint a telekkönyv kiigazításánál. A építési költséget és az új tanítói állás díjazását a község a hitközség segélyezéseként szintén magára vállalhatja legalább az 1868. évi 53. t.-c. 23. §-a alapján. Valahányszor a kath. iskolaszék a községi segélyt akarja igénybe venni, mindannyiszor tanácsos az iskolaszéki gyűlésbe meghívni a községi elöljáróságot, és azzal egyetértve megállapítani a szükségletet. A megkeresést csak azután kell a községi képviselőtestület elé terjeszteni határozathozatal végett. Községi segély esetén építkezésnél a községi elöljáróságból és az iskolaszék tagjaiból az építkezés ellenőrzésére építkezési bizottság alakittassék. Amely kath. iskola költségeit a politikai község fedezi, azon iskola számadását a politikai községnek joga van felülvizsgálni s megállapítani, hogy a községi segély valóban az iskolára fordíttatott. Ezt a törvényhatóságok is megkívánják, azért az iskolai számadás a községi számadáshoz csatoltatik. Egyházközségi iskolaadó. Ahol az egyházközség iskolájának építésére, fejlesztésére, fentartására más forrásból elégséges jövödelemmel nem rendelkezik, ott iskolaadó kivetése válik szükségessé. Az iskolaadó kivetésének joga az egyházközség képviseletét illeti meg. A nem szervezett egyházközségnek képviselője az iskolaszék. Az adókivetés módját és mértékét törvény nem korlátozza, tehát az tetszésszerinti százalékban kivethető, de az iskolaszéknek az adókivetésre vonatkozó határozata csak az egyházmegyei hatóság jóváhagyása után válik jogérvényessé s ennélfogva a határozatot, miután az a szokásos módon a községben kihirdettetett, a netán beérkezett felszólamlásokkal együtt, a 15 napi felebbezési határidő lejártával, az egyházmegyei hatósághoz be kell terjeszteni. Az iskolaadót bőven tárgyalja A r. k. népiskolák és kisdedóvók közigazgatása, azért ezzel nem kívánom tovább fárasztani a tisztelt értekezlet figyelmét. ii
