A Győri Püspökség Körlevelei, 1907
Tartalomjegyzék
10 egész iskolai szervezetnek az éltető vért. Lehetőleg ki kell tehát használnunk azokat a forrásokat, melyekből az iskola jövödelmeit meríthetjük. Mint már fennebb említettem, sok kath. iskolának az iskolai alapvagyonban fedezetet nem találó költségeit a községek fedezik. Ez a községi segély. Szándékosan használom a segély kifejezést, mert a község, még ha az iskolai alapvagyon jövödelmén felül szükséges fentartási költségeket egészen a községi jövödelmekből fedezi is, csak segélyezője lehet azon kath. jellegű iskolának, melynél az alapvagyon tulajdonjoga az egyház részére telekkönyvileg biztosítva van. Ilyen iskoláknál jogilag téves a községet tekinteni az iskola fentartójának. Az iskola fentartója maga a hitközség, mely erre a célra felhasználja első sorban az iskolai alapvagyon jövödelmét, másodsorban a községi segélyt. A községi segély nagyságát a törvény nem határozza meg. A törvény csak azt mondja, hogy a községnek szabadságában áll az eddigi gyakorlatot fentartani. Ez a gyakorlat községen- kint különböző lehet. Kiterjedhet az összes költségek fedezésére, de azoknak csak egy részére is szorítkozhatik. Miniszterileg szentesített elv sincs e tekintetben. Annyi bizonyos, hogy a község azt a segélyt, amit eddig kiszolgáltatott, törvényes ok nélkül ezután sem tagadhatja meg. Törvényes okul szolgálna, ha a r. k. iskola segélyezésére tett . kiadásait ezentúl községi, vagy állami iskolára akarná fordítani. (Belügym. 17.992/1891. Közig. bir. 367/1901.) Bizonyosnak kell vennünk azt is, hogyha a község valamely szükségleti cim fedezését magára vállalta, akkor ezen szükségleti címen felmerülő kiadásokat abban az esetben is fedezni tartozik, mikor a szükségleti összeg növekedik. Ez előfordulhat pl. az iskolaház tatarozásánál, az iskola felszerelésénél, a tanítói fizetések és főképpen a tanítói lakás milyenségének rendezésénél felmerülő szükségletekkel kapcsolatban. Ilyen esetekben a hitközség képviselete követelheti, hogy a r. k. népiskola illető költségei a régi gyakorlathoz képest a községi költségvetésbe felvétessenek. (Belügym. 270/1892.) Ahol a község ezt nem akarná megtenni, ott a községi költségvetés ellen felebbezéssel kell élni a törvényhatósági bizottsághoz s ettől esetleg a belügyminiszterhez. S addig, míg jogerősen el nem döntetik, hogy a községben levő felekezeti iskola fentartási költségei a községet, vagy a hitfelekezetet terhelik-e, ezen költségek, mint ezidőszerint gyakorlaton alapulók és más fedezet hiányában nélkülözhetetlenek és halaszthatatlanok, ideiglenesen a községi jövödelmekből fede- zendők. (Belügym. 54-605/1886.) A községek a rendes költségek fedezésénél eddig nem szoktak nehézséget támasztani s az erre szükséges összeget beillesztik költségvetésükbe. Azonban gyakran merülnek fel az eddigitől eltérő szükségletek. Az iskolaépületet újra kell építeni, új osztályt kell felállítani és ahhoz tanítói állást kell szervezni. Az új fizetésrendezési törvény legalább a nős tanítók részére is két szobából álló lakást, vagy lakbérosztályok szerint megfelelő lakáspénzt állapít meg. Honnan teremtünk elő pénzt ezen szükségletek fedezésére? Ha az iskolai alapvagyon tulajdonosaként a telekkönyvben a község van kitüntetve, és az iskolai kiadásokat eddig is a község fedezte, a költségek előteremtésének gondját teljesen a községre kell hárítani, mert ott az iskola fentartója a község. Őt terheli tehát a költségek gondja. Egyébként is ilyen helyeken az iskola kath. jellegének fentartása,- mint már a tanácskozás folyamán említettem, semmi által sincs biztosítva, hacsak a községet szerződéses kötelezettség nem köti. Azért csak azon kath. iskolákról szólok, melyeknél az egyház tulajdonjoga telekkönyvileg biztosítva van. Ilyen iskoláknál a költségek előállításának gondja a hitközségre nehezedik. Igénybe veheti és követelheti-e erre a községi segélyt? Követelheti azon iskolára, vagy szorosan az iskolának azon részére, amelynek költségeit a község már az 1868. évi 38. t.-c. életbeléptekor is részben vagy egészen fedezte, és pedig az eddigi hozzájárulás aránya szerint az egész költséget, vagy annak bizonyos hányadát, kivéve, ha évi segélyezésként meghatározott, további változás alá nem eső összeg volt megállapítva. Más elbírálás alá esik egy új tanterem építésének és egy új tanítói állás díjazásának költsége. Ilyen esetben, hacsak külön szerződés nincs, a községgel szemben követelőleg fellépni nem lehet, mert az új tantermet az új tanítói állással együtt minden nagyobb nehézség nélkül külön iskolának lehet tekinteni, aminthogy egyházmegyénkben is iskolafejlesztés következtében
