A Győri Püspökség Körlevelei, 1906
Tartalomjegyzék
27 Tisztelendő Testvérek és Krisztusban szeretett Híveim! Ezek, és ezekhez hasonlók a bizonyítékok, amelyek alapján hitünk ellenei, tagadva az Isten Anyjának örökös szüzességét, Jézusnak vérbeli testvéreiről beszélnek. Feltártam előttetek azt, aminek helytelen értelmezéséből a már Helvidius által felvetett tévedés megszületett; de igyekeztem előadni, s szent hitünknek védelmére, katholikus meggyő- ződésteknek erősítésére kifejteni azokat is, amiket e célból szükségesnek tartottam. Habár e dologban főpásztori szavamat felemelni, Istentől reám rótt kötelességemnek tekintem is, mégis aggodalommal tölt el az a tudat, hogy ily kényes, könnyen félreérthető tárgynak fejtegetésével botrányt okozhatok, s ronthatok, holott építenem kellene. Amiért is fogadjátok, kérlek, szózatomat azzal a jóindulattal, tiszta szándékkal, amelylyel én hozzátok fordultam, nehogy, midőn »másokat tanítok, önmagam elvettessem«.1 Szent Jeromos szavaival fejezem be e tárgyról főpásztori tanításomat: »Amint nem tagadjuk azokat, amik irva vannak, ép úgy visszautasítjuk azokat, amiket sehol irva nem találunk. Hiszszük, hogy az Isten szűztől született, mert ezt olvassuk; hogy azonban Mária e szülés után valódi értelemben feleséggé is lett, ezt nem hiszszük, mert sehol nem is olvassuk.«8 Végül pedig, most már ismételten kérlek benneteket, Tisztelendő Testvérek és Krisztusban szeretett Híveim, a szeretet tanítványának szavaival kérlek »ne higy- jetek minden léleknek, hanem próbáljátok meg a lelkeket, ha Istentől vannak-e, mert sok hamis próféta jött e világra«.4 Ne támogassátok, vagy terjeszszétek az Istennel, a mi katholikus hitünkké ellenkező irányú szellemi termékeket, iratokat, könyveket vagy lapokat. Vigyázzatok, hogy a szép szavak köntösébe burkolt és a tudománynak álarca alá rejtett tévedések meg ne mételyezzék telketeket, s meg ne ingassák hiteteket, eddigi vallásos meggyőződésteket: mert tudnotok kell, hogy az Isten, aki a kinyilatkoztatást és az értelmet adta, akinek Fia az ő keserves halála árán a Szentlélek ajándékait, s velők együtt a hitet is beleontotta lelketekbe, önmagának ellent nem mondhat.4 Épen ezért, amit az igazi tudomány megkövetel és vall, ugyanaz az isteni kinyilatkoztatással, az egyház tanításával sem ellenkezhetik; s viszont hitünk tanítását nem vetheti el az igazi tudomány sem. Olvassátok és tehetségtek szerint pártoljátok is a katholikus szellemű lapokat és egyéb kiadványokat, hogy ezzel is kimutassátok, mily drága kincsetek nektek a hit, amelynek kedvéért keresztény őseink e világnak minden javát elhagyták. Kétszeres kötelességünk ezt tenni különösen manap, amikor e legdrágább javunkat uton-utfélen támadják, amikor nyíltan és titokban, de teljes erővel folyik a küzdelem az Isten tanítása és e világnak szelleme között. Csak egy lelkünk van, Tisztelendő Testvérek és Krisztusban szeretett Híveim, s ezt a lelket megosztani nem lehet. Aki a Krisztusé, az az ő hitét, tanítását, egyházát nemcsak tiszteli, de — ha megtámadják — tehetsége szerint védi is. 1 Kor. I. 9, 27. — 1 „Sed ut haec quae scripta sunt, non negamus, ita ea quae non sunt scripta, renuimus Natum Deum esse de virgine credimus, quia legimus. Mariam nupsisse post partum, non credimus, quia non legimus, ad Helvid., num. 19. — 3 Ján. I. 4, 1. — 4 Concil, Vat. sess. III. cap. 4. de fide et ratione.
