A Győri Püspökség Körlevelei, 1906
Tartalomjegyzék
22 adók összege s végül mekkora az egyénérték összege külön az ingatlanok és külön a misealapítványok után. 12. A misealapítványok után esedékes adókból egyes helyeken a szabályzat 32. §-a ellenére, még túlságos teher hárul a templompénztárra. A számadó plébános urak, lelkiismeretük megnyugtatása végett is, ne csak a I0°/o-os tőkekamatadót, hanem ennek járulékait és illetékegyenértéket is osszák meg a részesedők között úgy, hogy a templomot csak a részesedésének megfelelő adóösszeg terhelje. 13. Ha valahol a számadásba eddig fel nem vett alapítványok volnának, azok a számadásba részletesen felvétessenek. 14. A vagyonkezelésben az ügyek elintézésének mindannyiszor a legolcsóbb módja választandó, ahányszor ez csak lehetséges. Az alkalmi elintézésen kívül legolcsóbb mód a posta igénybevétele. Takarékpénztári elhelyezések vagy kivételek, értékpapirbeszerzések, szelvénybeváltások stb. posta utján is elintézhetök, azért ezentúl ilyen ügyekben fuvarfelszámítását meg nem engedem. 15. Tekintettel arra, hogy egyrészről a misealapítványok számadásában évenkint csak csekély változás szokott előfordulni, másrészről pedig azok lemásolása egyes helyeken jelentékeny terhet ró a számadókra, megengedem, hogy a misealapítványok egy f. szám alatt egy összegben számoltassanak el. Az elszámolásra alapul tog szolgálni az 1904-ik évről szóló misealapítványi számadás. Ehhez képest az alapítványi számadások első tételét fogják a misealapítványok képezni, az alapító rovatában hivatkozással az 1904-ik évről szóló számadásra ily módon : »Az 1904-ik évről szóló alapítványi számadásban 1 —184 sz. alatt elszámolt misealapítványok.« A tőkerovatba iratik valamennyi alapítványnak közös összege, a kamatok rovatában a kamat egy összegben, az adósok rovatában a misealapítványi tőkék elhelyezéséről általános kimutatás készítendő úgy, mint eddig is már az alapítványok végén történt. A telekkönyvi biztosításra vonatkozólag megjegyeztessék, hogy a magányosoknál elhelyezett tőkék közöl mekkora összeg nincs telekkönyvileg biztosítva. A kamatban részesedők osztaléka mindegyik részesedőnél szintén egy összegben teendő ki. Az összegeknek egyezniük kell az 1904-ik évről szóló számadás végösszegével. Minthogy azonban a tőkeelhelyezésben és kamatozásban történő változások folytán ezen összegek is módosulnak, azért a közetkező f. számok alatt azon alapítványok, melyeknél változás történt külön is egyenként elszámolandók a vagyonra és annak elhelyezésére, továbbá kamatozásra vonatkozó rovatok kitöltésével. Az alapító rovata pl. igy töltetik ki: »1904. 53 sz. misealapítvány.« »Az alapítvány célja« rovat üresen marad. A vagyonra vonatkozó rovatok szabályszerűen kitöltetnek. Ha a tőke elhelyezésben beállott változás akár a tőkében (értékpapír vásárlásnál, eladásnál) akár a kamatokban és osztalékban különbséget idéz elő, ezen különbség valamennyi változást szenvedett alapítvány után szintén egy összegben az 1904-ik évi összeghez hozzáadassék, illetve azokból kivonassék. Az 1904-ik év után keletkezett vagy a számadásba eddig fel nem vett alapítványok ezután is külön- külön lesznek elszámolandók, mindaddik, mig a misealapítványok elszámolása ismét egész terjedelemben fog 10 évenkint történni. Ily módon az évi számadás kiegészítése
