A Győri Püspökség Körlevelei, 1906
Tartalomjegyzék
22 a kisebbik Jakabnak és Józsefnek. Jakabnak testvére továbbá sz. Judás és Simeon a második jeruzsálemi püspök, aki Traján császár uralkodása alatt, körülbelül százhúsz éves korában keresztény hitéért keresztre feszíttetett. A szülők Klopa és egy másik Mária; e családnak gyermekei pedig: Jakab, József, Judás és Simon vagy Simeon; ugyanazok, akiket az evangélium Jézus testvérei gyanánt említ. Klopának fiai az ő anyjok, Mária révén a Megváltónak valósággal is közeli rokonai, unokatestvérei; atyjok, Klopa utján pedig unokaöcscsei vagy kisöcscsei szent Józsefnek. S mivel a názáretiek Jézusnak természetfeletti fogantatását nem ismerték, hanem őt sz. József fiának tekintették, Klopát vagy Kleofást az általános emberi hiedelem a Megváltó nagybátyjának, Kleofás fiait pedig atyai ágról unoka- testvéreinek tartotta. Már pedig ez igen közeli rokonság, s azért épen nem csodálkozhatunk azon, hogy ez unokatestvéreket a zsidók Jézus testvéreinek mondották. Ha sz. Jakab és testvérei fiai Klopának, az evangélium szerint pedig ugyanez a Jakab az Alfeusé, igen valószínűnek kell tartanunk azt, hogy ez a kifejezés: Jakab, az Alfeusé, annyit tesz, mint: Alfeus fia, ahogyan e helyet a szent- irás-magyarázók is közönségesen értelmezik. Ezt már azért is el kell fogadnunk, mivel különben az evangélium az apostolok felsorolásában szent Jakabnak származását egyáltalában meg sem jelölte volna; holott sz. Máté a két Jakabot épen az által akarja egymástól megkülömböz- tetni, hogy családi köteléköket is felemlíti. A nagyobbik Jakabot a Zebedeusénak, azaz: Zebedeus fiának mondja; a kisebbik Jakabot pedig az Alfeusénak nevezi. Már pedig ezt a megkülönböztetést helyesen csak úgy értelmezhetjük, hogy szent Máté a kisebbik Jakabnak is az atyját akarta megnevezni épúgy, ahogyan ezt a nagyobbik Jakabnál tette. Megkülömböztető nevezet nélkül szent Máté épen ez okból a két Judást sem hagyja. Szent Judást egy másik nevén említi és Taddeus-nak mondja,1 a2 árulót ellenben iskarióti-nak nevezi. Ámde ha szent Jakab, a kisebbik, Klopának is, azután meg Alfeusnak is fia, akkor Klopa és Alfeus szükségképen annak az egy férfiúnak a nevei. Ez a kétféle név semmi nehézséget sem okozhat. A zsidóknál különben is igen szokásos volt a kettős névnek használata. De talán az sem szükséges, hogy Klopát és Alfeust két külön névnek tekintsük, mert igen valószínű, sőt talán bizonyos is, hogy Alfeus, vagy zsidóul Alfi és Klopa teljesen azonos név. Amig a többi evangélista a zsidó Alfi nevet görögösen Alfaiosz-nak (latinosán : Alfeus) mondja, addig szent János ugyanazt a galileai zsidók szójárása szerint, amely a Galileából származott apostolok beszédében is megnyilvánult, Klopá-nák irta, úgy, ahogyan Jakab apostolnak atyját közeli ismerősei szólították. A galileai egyáltalában igen szerette az erős torokhangokat, k és az erős kh hangokat, amelyeket, ha tehette, mindenütt, különösen pedig a szavak elején ki is ejtett. A galileai embernek szájában csaknem egyformán hangzottak e szavak; omer (szó), khamor (szamár), khemer (bor), tzemer (gyapjú) és imer (bárány). E sza1 A görögben AeßßaTo? ó émy.Xvi&ei; öaSSato;. Máté 10, 3.
