A Győri Püspökség Körlevelei, 1906

Tartalomjegyzék

95 rendeltetésük maradjon az ifjak előkészítése Krisztus szolgáinak magasztos küldeté­sére és nem világi pályákra. A bölcselet és a hittudomány és a velük határos tudo­mányok, különösen a Szentirás tanulmányozása történjék a pápai előírások és szent Tamás szerint, kit annyiszor ajánlott boldogult elődünk és mi is 1904. január 13-án kelt apostoli levelünkben. A püspökök továbbá ügyeljenek a leglelkiismeretesebben a tanárokra és ezek tanaira és figyelmeztessék kötelességeikre azokat, akik vesze­delmes újdonságok után kapkodnának és távolítsák el melléktekintet nélkül azokat, akik a nyert intést nem vennék figyelembe. — A fiatal papnövendékeknek ne enged­tessék meg a nyilvános egyetemek látogatása, hacsak nem nagyon fontos okokból és a püspökök által nyújtandó kiváló biztosítékok alapján. — Mindenképpen akadá­lyoztassák meg, hogy a szemináriumok növendékei külső agitációkban bármiképpen részt vegyenek; és ezért megtiltjuk nekik a napilapok és folyóiratok olvasását, az utóbbiak közül csak kivételesen engedve meg bármely megbízható elveket tartal­mazókat, amelyeket a püspök a növendékek tanulmányaihoz alkalmasnak vél. — A fegyelmi szabályzat mindig a lehető szigorral és éberséggel tartassák meg. — Végül ne hiányozzék egy szemináriumból sem a lelkiigazgató, egy nem közönséges belátásu és a keresztény tökéletesség utján tapasztalt férfiú, aki fáradhatatlan gonddal nevelje az ifjakban azt a szilárd jámborságot, mely a papi életnek első alapköve. Tisztelendő Testvérek ! Ha ezeket az utasításokat lelkiismeretesen és állha­tatosan követitek, ezek biztosítékot fognak nyújtani arra, hogy magatok körül oly papságot láttok felnőni, amely örömötök és koronátok leszen. De az engedetlenség és függetlenítés rendetlensége, melyről eddig panasz­kodtunk, az ifjú papság némelyik részében még sokkal tovább megy, sokkal nagyobb károkat okozva, mivel nem hiányzanak olyanok, akik annyira tele vannak ezen elitélendő szellemmel, hogy a hitszónoklás szent hivatalával visszaélve, nyiltan lépnek föl, mint e szellem terjesztői és apostolai a hívők nagy kárára és megbot- ránkoztatására. A mi elődünk 1894. jul. 31-től kezdve a Congr. Ep. et Reg. utján felhivta a püspökök figyelmét erre a súlyos ügyre. Mi fentartjuk és megújítjuk ezen pápai okmány rendelkezéseit és szabályait, a püspökök lelkiismeretére bízva azokat, nehogy teljesedésbe menjenek bárkin is közülök Náhum próféta szavai : Dormita­verunt pastores tui. — Senki sem nyerhet a hitszónoklatra felhatalmazást, nisi prius de vita et scientia et moribus probatus fuerit. (Trid.) Más egyházmegyék papjainak saját püspökük elbocsátó levele nélkül nem szabad a prédikálást meg­engedi. A prédikáció tárgya legyen az, melyet már isteni Üdvözítőnk megjelölt, midőn mondá : Praedicate evangélium . . . Dbcentes eos servare omnia, quae­cunque mandavi vobis. Vagy amint a trid. zsinat magyarázza: „Annunciantes eis vitia, quae eos declinare et virtutes, quas sectari oportet, ut poenam aeter­nam evadere et coelestem gloriam consequi valeant. — Ennélfogva száműzni kell a szószékről minden tárgyat, mely inkább való az újságok hasábjaira és az akadémiák termeibe, mint a szent helyre ; az erkölcsi prédikációk elébe helyezendők a confe- renciáknak, melyek, hogy keveset mondjunk, terméketlenek ; beszélni kell non in persuasibilibus humanae sapientiae verbis, sed in ostensione spiritus et virtutis.

Next

/
Thumbnails
Contents