A Győri Püspökség Körlevelei, 1906
Tartalomjegyzék
9 te, én ma szültelek téged.« Ezek az Atyának szavai az ő örök Fiához. Majd pedig hozzá teszi: »Kérjed tőlem és neked adom a pogányokat örökségül és birtokul a föld határait.«1 Igaz, hogy a Megváltó az ö királyságát, egyházát a keresztfán halálával szerezte meg, mert ő azért halt meg, hogy alattvalóit egy országba tömörítse és »az Istennek elszéledett fiait egybegyűjtse« ;2 de e megalapítandó királyságnak fejedelme, isten-emberi természeténél fogva királya volt ő már fogantatásának pillanatától fogva, amikor a Szentlélek összes adományainak teljes bősége az ő lelkére kiáradt. Az ő királyi méltóságának nem lehetett akadálya testének gyengesége, mert fejedelemnek hirdeti a próféta már az isteni kisdedet. »Kisded született nekünk és fiú adatott nekünk, kinek vállán vagyon a fejedelemség.«3 Fejedelem volt ő dacára annak, hogy még csak szűz Anyjának méhében lakott, mert e kisdednek neve »csodálatos, tanácsadó, Isten, erős, a jövendőség atyja, békeség fejedelme.“4 Egyformán kormányzója ő a világnak az Atya dicsőségének jobbján a mennyekben, az oltárszekrényben és a názáreti Szűznek méhében,5 mert a végtelenül hatalmas Isten leszállva anyjának méhébe, és megtartva természetének fenségét és erejét egyszerre tökéletes emberré lön. Ha Máriának méhe az Isten Fiának királyi trónja. felékesítve a mennyei királyt megillető díszszel, akkor csak a legnagyobb vakmerőségről, hogy ne mondjam : istentelenségről kellene vádolnunk azt, aki e trónt másnak, közönséges halandónak is átengedte volna. Ezt a merényletet az Isten szentsége meg nem engedhette. Nem, Krisztusban .szeretett Híveim! A szent Szűznek méhe bezárt kapu ; és »ez a kapu zárva leszen — mondja a próféta — és nem nyittatik fel, s azon senki sem megyen át, mert Izrael Ura Istene ment be rajta.«6 A boldogságos Szűz méhének csak egy gyümölcse van, a mi isteni Királyunk, Megváltónk, Jézus Krisztus. * A boldogságos Szűz nemcsak a Megváltónak, hanem egyszersmind az isteni kegyelemnek is anyja, és Istentől rendelt legnagyobb közbenjárónk és szószólónk az ő isteni Fiánál. Közbenjárónk, imádkoznak ugyan értünk a szentek is ; de egészen más közbenjárónk a boldogságos Asszony. Az Úr Isten Gábor angyal által a szent Szűznek nemcsak tudtára adta, hogy anyává lesz, s hogy az, aki tőle születni fog, az Isten Fiának fog hivatni ; hanem az ö egyszülöttének megtestesülését is már öröktől fogva csak úgy határozta el, hogy ebbe a názáreti szűz is majd beleegyezik. Máriára e méltóságot az Isten nem úgy kényszerítette reá, habár ezt is megtehette volna; végtelen irgalmában és jóságában nem parancscsal fordul hozzá, hanem a legszebb köszöntéssel ; nem fenyegetéssel akarja rábirni az ő örök tervének felkarolására, hanem, elosz- 1 1 Zsolt. 2, 7. s köv. — s Ján. II, 52. — 8 íz. 9, 6. — 4 íz. u. o. — 5 „Trinam regentem machinam claustrum Mariae bajulat.“ Off. BMV. per annum, Hymn, ad Matut. Trinam seu triplicem machinam esse mundum, probat Hymn. „O sol salutis“ ad Laud. Domin. „Te prona mundi machina Clemens adoret Trinitas.“ Quid sub trina intelligatur machina, alter nobis locus Officii explicat, cf. offic. in Ascensione Domini, Hymn. Matut. „Ut trina rerum machina, Coelestium, terrestrium Et inferorum condita Flectat genu jam subdita." — 6 Ezek. 44, 2.
