A Győri Püspökség Körlevelei, 1905
Tartalomjegyzék
3 denfelől kínált és könnyű szerrel megszerezhető szennyes, gonosz és istentelen könyv, hírlap, olvasmány. Hisz azért is annyira általános a tiszta erkölcsök megromlása: mert fölötte könnyű a lelket megrontó iratok terjedése: mert vak azok szeme, a kiknek látniok kellene; mert érzéketlen a veszedelem iránt azok szive, a kiknek gondjaira van bízva: házuk népének, családjuknak lelki üdvösssége. Családapák, családanyák, ha gyermekeitek testi épsége, egészsége fölött nem őrködtök, gondatlanságtok által veszedelembe került életűket számon kéri tőletek az emberi törvény. De ha gyermekeitek lelkét éri veszedelem, mivel soha sem törődtetek azzal, hogy miféle szellemi eledellel táplálkoznak ők a rósz könyvekből, előbb gyermekeitek lelkének eldurvulása által bűnhődtök, azután pedig Isten Ítélete által, ki számon kéri majd tőletek a reátok bízott telkeknek üdvösségét. Mivel pedig az erkölcsök tisztaságát első sorban a katolikus anyaszentegyház veszi védelmébe, a mint az erkölcsi rendet, éppen úgy magát a katolikus egyház szentségét, méltóságát, rendeltetését, magát a vallási rendet is rendszeresen támadja a sátán szövetségese, a testi érzékiség és vallástalanság szolgálatába szegődött szennyes irodalom, s azt szerte-széjjel szórt termékei által elpusztítani törekszik. A kereszténység első századai folyamán véres üldözésben volt része Krisztus igaz egyházának. De e véres üldözés távolról sem volt annyira keserű és fájdalmas, mint a szakadatlan rágalmazásoknak, jogosulatlan támadásoknak, képtelen hazugságoknak napról-napra való ismétlődése: a Krisztus jegyese, szentegyházunk ellen, a különböző könyvek és hírlapok által. Krisztus Urunknak és az ő egyházának ellenségei büntetlenül támadják meg mindazt, a mi nekünk szent: az Ur Krisztus isteni voltát, a szűz Anya csodás segítségét, az egyház intézményeit, a vallás szent igazságait, az Isten szentéit, az egyház szolgáit, a templomot, az oltárt, rajta az örök áldozatot, az édesanyák szivének istenes érzéseit, a gyermekek áhítatát, az iskolának a vallás és szent erkölcsök érdekében folytatott munkálkodását, szóval az egész vallási rendet. Támadják pedig a legveszedelmesebb fegyverekkel: ügyességgel, tanultsággal, a szó tetszetős szépségeivel; a mint ellenséges céljaiknak inkább megfelel: maró gúnynyal, vagy hízelgő képmutatással, nyíltan vagy burkolt beszéddel, az emberi szenvedélyek tüzének folyton való élesztgetésével. Az említett véres üldözések áldást is termettek; mert azon felül, hogy szent vértanukkal töltötték meg a mennyországot, az egyháznak és mindnyájunk számára hatalmas közbenjárókat szereztek Isten szine előtt: a martyrok kiontott vére, újabb keresztényeknek termő magja lett. Példájok nyomán szüntelen uj sarjadékai fakadtak a Krisztus egyházának. — De a roszirányu sajtó által folytatott, vérontás nélkül való üldözés, — bár Krisztus egyházán erőt nem vehet, — pusztítja a hívek sorait, hervasztja, elfonnyasztja a keresztények sziveit, és folyton szaporítja a kárhozat áldozatait. A mikor pedig a gonosz irodalom megtámadja az egyház legszentebb intézményeit, egyúttal megrendíti az állam szilárd alapjait, megingatja a társadalmi rendet is. Mert a ki az isteni tekintély ellen támad, nem becsüli meg az a földi hatalom tekintélyét sem; a ki nem hallgat Isten szavára, földi helyetteseinek törvényeit sem tartja tiszteletben. A lázító olvasmányok szinte titokban kilopják a szivekből a megelégedést,
