A Győri Püspökség Körlevelei, 1905
Tartalomjegyzék
29 Jegyző felolvassa Ollinger Károly, vimpáczi plébános az iránt való kérvényét, hogy évi 600 K gráciáléja a nyugdíjilleték alól kivonassák, mert amúgy is gyönge javadalmának legjobb földje a mostani fekvési viszonyok miatt alig hozhat jövedelmet. Alapkezelő kanonok előadja, hogy Hajós Sándor, tatai káplán kéri felszentelésétől az egyházmegyébe történt felvételéig terjedő időre fizetendő nyugdíjjárulékának méltányos megállapítását. Alapkezelő kanonok előadja, hogy Noszlopy Kálmán, felsőszakonyi plébános azt kéri, hogy a káplántartási segítség kiutalványozásánál ne vétessék alapul a kiigazított, hanem az eredetileg hibás kongruája. intézkedéseknek megfelelő és a kerületi alesperes által hitelesített jövedelmi bevallását haladéktalanul terjeszsze be nyugdíjjárulékának megállapítása végett. A bizottság kérelmező óhaját az alapszabályok 14. §-ának aj pontja értelmében nem teljesítheti; felszólítja azonban, hogy a községi elöljáróság által kiállított becslő-nyilatkozattal igazolja, mennyivel kevesbbedett a kérvényében szereplő 3 hold 50 D-öl szántó jövedelme jelen körülmények között. Ez a kár kérelmező tiszta jövedelméből le fog Íratni. A bizottság Hajós Sándor tatai káplánt azon időre, mig az egyházmegyének nem szolgált, az alapszabályok 14. §-ának f) pontjában megállapított illeték, azon időre pedig midőn már szolgált annak, noha kebelébe még fel nem vétetett, évi 4 K, illetve ezeknek hányada, összesen : 378-50 K lefizetésére kötelezi. A bizottság e kérését a nyugdíjalap terhére semmiképen sem találta teljesíthetőnek.
