A Győri Püspökség Körlevelei, 1905
Tartalomjegyzék
142 Nr. 4527. Lelkészi földek adója a virilista községi képviselőtestületi tagok névjegyzékének összeállításánál. A leikészek adójának a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékének megállapításánál számbavételére vonatkozólag a m. kir. közigazg. bíróság alábbi döntvényét, a »Gyakorlati Közigazgatási Könyvtáriban hozzáfűzött »Jegyzettel« együtt, a t. lelkészkedő papságnak adandó alkalomra miheztartásul ezennel közzéteszem. A virilista községi képviselőtestületi tagok névjegyzékének összeállításánál a lelkészi javadalomhoz tartozó földek egyenes állami adója a haszonélvező lelkész javára akkor is beszámítandó, ha az adót a lelkész helyett az egyház fizeti. Indokok: A vitás kérdés az, hogy a legtöbb adót fizető községi képviselőtestületi tagok névjegyzékének megállapításánál a panaszló lelkész javára számítandó-e a lelkészi javadalomhoz tartozó földek adója. A fennálló adótörvények értelmében az ingatlan adója az ingatlan haszonélvezőjét egyénileg terheli; minthogy pedig a lelkészi javadalom haszonélvezője az illető lelkész: a lelkészi javadalomhoz tartozó ingatlanokra eső adó a lelkész egyéni adójaként jelentkezik, következésképen ez az adó a legtöbb adót fizető községi képviselőtestületi tagok névjegyzékének megállapításánál az 1886. évi XXII. t.-cikk 33. §-a értelmében a lelkész javára számítandó. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy a jelen esetben az adót a lelkész helyett az egyház fizeti, mert az adóteherrel járó községi jogok szempontjából az a döntő, hogy az adó törvényszerűen kit terhel; s ezért nem jöhet figyelembe, ha az adó tényleges fizetését az adóval terhelttel szemben valamely más személy szerződésileg átvállalja, miként azt a jelen esetben a panaszló lelkészi díjlevélben az egyház átvállalta. Minthogy pedig az adó összege, annak kétszeres számításához való jog és az a körülmény sem vitás, hogy a kétszeres számítással 192 korona 44 fillért tevő adó a névjegyzékbe való felvételhez szükséges mértéket eléri, a panasznak, amely a felvételt célozza, helyt kellett adni. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1905. május 10-én kelt 1904/905. sz. ítélete.) — Jegyzet. A községi legtöbb adót fizetők névjegyzékébe való felvétel nem kizárólag a telekkönyvi tulajdonost illetvén meg, lelkészek által fizetett egyenes állami adók a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékének megállapításánál, tekintet nélkül a telekkönyvi tulajdonosra, a haszon- élvező lelkészek javára számbaveendők. (Kb. 917/1897.) — Ha a haszonélvezet az ingatlanra telekkönyvileg is be van kebelezve s ezen dologi jogosítvány alapján a haszonélvező az ingatlan utáni állami adót saját nevében fizeti, úgy igénye van arra, hogy a szóban levő adó a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításánál javára betudassék. (Kb. 654/1900.) — Nyugdíjazott lelkész, mint ilyen, nem tarthat igényt arra, hogy állami adója a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításánál kétszeresen számíttassék. (Kb. 1622/1900.) — Azon adó, amelyet a bérlő szerződés szerint a földbirtokos helyett fizet, saját nevében és saját vagyona után fizetett adónak nem tekinthető s az ilyen adó a bérlő javára, a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzékének összeállításánál figyelembe nem vehető. (Kb. 234/1905.) Győr, 1905. december 18-án. Nicolaus m. p., Episcopus.
