A Győri Püspökség Körlevelei, 1904
Tartalomjegyzék
88 ben az a.-i tanítók haszonélvezetére kihasíttatni rendelt egy-egy lánc tanítói föld kiegészíttassék annyira, amennyi egy fél telek után esik. T. A. a város meghatalmazottja kötelezően kijelentette, hogy a város a tanítói és egyéb ily természetű igények kielégítésére a netáni maradékföldeket fogja fordítani, a hiányt pedig A. község fogja pótolni. Ezt a nyilatkozatot a bizottság elfogadta azzal, hogy az adandó legelőjutalékok a jegyzői és tanítói alapra lesznek kiadandók és ekként telekkönyvezendők. Ez a megállapodás a sz.-i kir. törvényszék 10442/66. számú végzésével jóváhagyatván, a kiegészítéshez szükséges járás-jutalék kihasíttatott és a városnak a jegyzők és a tanítók részére kiosztás végett átadatott. A városi képviselőtestület a kiosztást el is határozta, midőn azonban a törvényhatóság a határozatot alaki hiba miatt feloldván, uj határozat hozatalát rendelte el, a város újabb határozatot nem hozott, hanem az ügyet az irattárba tette. E szerint a tanítókat és a jegyzőket megillető járásföldeket a város használja és jövedelmüket élvezi, holott azok a tanítói és jegyzői javadalom pótlásául lettek a városnak, mint felügyeleti és ellenőrző hatóságnak átadva. Minthogy az a.-i közlegelőből egy fél úrbéri telekre 47 lánc, vagyis 10,340 négyszögöl jutott, ennyi járásjutalék lett volna a tanítói alapból a felperes részére kiadandó, s minthogy a város csak egy lánc földet (2200 négyszögölet) adott felperesnek ki, 8140 négyszögölnek 4 éven át a felperest illető hasznát elvonta; ezen jövedelmekkel a felperes kárára jogtalanul gazdagodott, miért is a jogcím nélkül jogtalanul elvont hasznot a felperesnek kiadni köteles. Kérte ez alapon a városnak évi 111 forintban, négy évre 444 forintban és járu-. lékaiban elmarasztaltatását. A kir. járásbiróság a keresetet hivatalból visszautasította, mert a felperes kereseti igényét a tanítói alapra kiosztott járásföldekből őt mint tanítót haszonélvezetül megillető járásföld-jutalék állítólagos elvonása miatt előállott vesztett haszon megtérítésére alapítja; már pedig ezen a tanítói javadalom megállapítását célzó igény nem a birói, hanem a közigazgatási útra tartozik. A sz.-i kir, törvényszék, mint felebbezési bíróság az 1899. évi október hó 31-én 1899. E. 1491. sz. a. hozott végzésével a kir. járásbiróság végzését megváltoztatta, a felperes keresetét elfogadta s a kir. járásbíróságot a további eljárásra utasította. A kir. járásbiróság ennek következtében tárgyalást tartván, az 1899. évi december hó 9-én az alperes pergátló kifogást emelt a bíróság hatáskörének hiánya miatt. A bíróság ennek dacára a per érdemébe bocsátkozott. Az 1900. évi május hó 2-án tartott tárgyaláson a bíróság végzésével az 1893. évi XVIII. t.-c. 44. §-a alapján az eljárást a közigazgatási eljárás befejezéséig felfüggesztette, mert a kereset tárgyát képező járásjutalék-föld kiadására vonatkozólag közigazgatási eljárás van folyamatban, s mert a per eldöntése olyan körülményektől függ, amelyek megállapítása a közigazgatási hatóság eldöntésének tárgya. Az 1902. évi junius hó 28-án beadott kérvényében a felperes arra kérte a bíróságot, hogy miután a közigazgatási eljárás a törvényhatóságnak 6449/01. sz. alatt hozott és a közigazgatási bírósághoz benyújtott panasznak elutasítása következtében jogerőre emelkedett határozatával már befejeztetett, a tárgyalást folytassa. A biróság erre hozott végzésével az ügynek a felmerült hatásköri összeütközés elintézése céljából a minisztertanácshoz felterjesztését rendelte el, mert habár a
