A Győri Püspökség Körlevelei, 1904
Tartalomjegyzék
238 voltak a szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása iránt. Szemlélve köröskörül a bűn nyomorúságát lovagias lelkűkben egyet egészen tisztának, egészen Szeplőtelennek akartak látni: az ő Szűzanyjukat. Erezték lelkűk mélyében, hogy kell valakinek lennie, ki egészen ép, kit a bűn meg nem szaggatott, egészen érintetlen és sértetlen, mert másképen hogyan menekülhettek volna annyi bajaik- és nyavaláikban a szeplőtelen Szűz királynéi palástja alá? Épen azért elődeink szivvel-lélekkel hitték, ezen hitüket nyilván megvallották s minden népek között hirdették, terjesztésére társulatokat alapítottak,1 s érette küzdöttek: hogy a boldogságos Szűz, a magyarok Nagyasszonya szeplő nélkül, makula nélkül fogantatott. Megtartották a Szeplőtelen Fogantatás ünnepét már a legrégibb korban;2 magyarországi régi zsinataink intézkedtek már az ünnepről, s a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletét újból a hivek lelkére kötötték.3 Királyaink, főpapjaink, főuraink jártak elő a legszebb és leghathatósabb példával. A Habsburg-házból származott királyi hercegek 1618-ban kérik a pápát, hogy hirdesse ki ünnepélyesen a boldogságos Szűz szeplőtelen fogantatásának titkát.4 1624- ben II. Ferdinánd király ugyan erre kéri VIII. Orbán pápát.6 III. Ferdinánd királyunk 1656-ban december 15-én elrendelte, hogy a nagyszombati egyetemen csak annak adjanak tanári oklevelet és doktori méltóságot, aki esküvel fogadja, hogy a Szeplőtelen Fogantatást védelmezni fogja. Lipót királyunk 1675-ben Pozsonyban, hol akkoron az országgyűléseket tartották, a követek szemeláttára és buzdítására a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére gyönyörű szobrot emeltetett. A Szeplőtelen Fogantatást írásban is terjesztették elődeink. A sok nemes és buzgó férfiak hosszú soraiból csak kettőt említünk föl. Pázmány Péter biboros, esztergomi érsek gyönyörűen védelmezi a Szeplőtelen Fogantatást: Boldogasszony méltóságáról és tiszta fogantatásáról — elmondott prédikációjában.6 Az első bizonyságot a Szeplőtelen Fogantatás mellett: az Isten Anyjának felséges állapotából veszi. A második bizonyságot: az Isten Fiának tisztességéből és becsületjéből. A harmadikat: Krisztus Urunk fiúi kötelességéből; a negyediket: Asszonyunk fogantatásának ünnepléséből, Esterházy Pál herceg és Magyarország nádora, hazánknak és egyházunknak nagy és hűséges fia, ki méltóságban és rangban a király után első ember volt a magyarok között, lelkét a hazafias munka és gondok mellett egészen a boldogságos Szűz szeplőtelen fogantatásának tiszteletére áldozta. Nagyszombatban is, Bécsben is nagy alapítványokat tett, hogy esztendőnkint egy jézustársaságból való atya a makula nélkül való Szűz tiszteletére prédikációt tartson és azt kinyomassa. Nagyszombatban szobrot is emeltetett a szeplőtelen Szűznek. De mindezzel nem elégedett meg a nagy jámborságu herceg és nádor, hanem könyvet is irt a Szeplőtelen Fogantatásról.7 Elmondja ebben a mi nagy okulásunkra és épülésünkre, mi vezette lelkét könyve megírásában. Szentséges lábaidhoz borulva könyör1 Ilyenek a már Pázmány idejében fenállott kongregációk; továbbá: A makula nélkül fogantatott szűz Mária szentséges szivének társulata, mely 1729-ben Pozsonyban keletkezett. — 2 Katona Hist. Eccl Coloc 1, 233 Már az Árpád korban. — 3 Az 1493. esztergomi, az 1494 nyitrai, az 1515. veszprémi zsinatok. Péterffy, Concil. 1., 233, 245, 257. — 4 Roskoványi, Beata Virgo in suo conceptu Immaculata, II., 20. — 6 U. o. 359. 6 Pázmány Péter, Predikátziók, Nagyszombat 1768. 1253. 1. — 7 Speculum immaculatum, quo demonstratur ex probatissimis auctoribus B. V. Mariam sine labe originali esse conceptam. 1698.
