A Győri Püspökség Körlevelei, 1904
Tartalomjegyzék
20S származik az illető kerületek azon súlyos aggodalma, hogy a kezelés végett átadott értékek amugyis csekély, mert különféle terhekkel megrótt kamatjövödelme még az alapítványi hivatal részéről is 5%-os kezelési díjjal fogna megrovatni. Az alapszabályok 23., illetve 24. szakaszai ugyanis, melyek ezen aggodalmat támasztották, kimondottan csupán csak azon értékek kamataira nézve engedik meg kezelési dij címén az 5°l0-os kirovást, amelyek a hivatalnál letétképen vannak, vagy lesznek elhelyezve, vagyis amelyeknek más módon való elhelyezése felől a hivatal nem rendelkezhetik, más szóval, amelyek nem képeznek forgatható értékeket. Ilyenek az oly szelvényes kötvények, melyek bizonyos alapok külön tulajdonát képezik s bármi okból az alapítványi értékek tömegébe nem olvaszthatok, például a királyi adományozás alá tartozó javadalmak szelvényes papirokba fektetett és felsőbb helyen is szám és érték szerint nyilvántartott törzstőkéi. Ilyenek továbbá a névre szóló, úgyszintén a nyereménysorsolással egybekötött értékpapírok, végre pedig a jelzálogilag nem biztosítható magánkötvények, mely utóbbiakat a hivatal kezelésbe veheti ugyan, de azokért felelősséget nem vállalhat. Mindezen nem forgatható értékeket a hivatal mint egyszerű letéteket megőrzi, azok évi kamatait beszedi s rendeltetésök helyére elküldi: de ennek fejében a kamatok 5°/0-ka a hivatal javára marad. Másképpen áll a dolog a forgatható értékekre nézve, milyenek a jelzálogilag biztosított vagy biztosítható magánadósságok, a takarékpénztári betétek, az átadott készpénz s végül, az alapszabályok 23. §-ában felemlítettek kivételével, a szelvényes értékpapírok. Ezek közül az alapítványi hivatal a szelvényes kötvényeket a mindenkori árfolyam szerinti értékben, a többieket teljes értékben vagyoni felelősség• terhe alatt átveszi, az átvett értékről a takarékpénztárak módjára az átadó alapnak betéti könyvet ad s ezzel a tulajdonosnak az átvett érték erejéig valóságos adósává válván, annak a betéti könyvben jelzett értéktől a maga idején fizeti a megállapított kamatláb szerint számítandó kamatot minden további levonás nélkül.*) Fog-e a központi kezelés folytán az alapítványok évi jövedelmeiben valamely és mily mérvű csökkenés beállani, erre a mondottak után ma még határozottan nem lehet nyilatkozni: megnyugvásomra szolgál azonban s megnyugtatására lehet nt. papságomnak is egy felől az, hogy az egyházmegyei alapítványi hivatal kizárólag az alapítványok hasznára, nem pedig egyéb célokra szolgáló nyerészkedés végett van életbe léptetve, s ebből kifolyólag a betevőknek a hivatal részéről fizetendő kamat mérve úgy lesz a káptalan által megállapítva, hogy a hivatal pénztárába kamat, késedelmi kamat vagy egyéb címen befolyt pénzekből mindaz az alapítványoknak jusson, aminek visszatartása az évi terhek viselésére s éppen az alapítványok biztossága érdekében megkívánt tartalékalap létesítésére nem okvetetlenül szükséges; — megnyugvásunkra szolgálhat másfelől pedig az, hogy a kezelő hivatal egyik főgondját a tőkék minél előnyösebben gyümölcsöző elhelyezése fogja *) Ha pl. az alapítványi hivatal a maga részéről adandó kamatra nézve 4'5°/0-l>an állapítaná meg a kamatlábat, akkor egy — tegyük fel 98 kor. árfolyam értékben átvett ioo koronás járadékkôtvéný után az illető alapnak fizetne minden levonás nélkül 4 kor. 41 fill. évi kamatot.
