A Győri Püspökség Körlevelei, 1904

Tartalomjegyzék

bejegyezve: a családi értesítőt a fentebb a) b) c) pont alatt jelzett esetekben is a felekezeti anyakönyvvezetők állítják ki továbbra is, s az állami anyakönyvvezetők a kérdéses egyénekre az állami anyakönyvbe bejegyzett adatokat csak záradék alakjában vezetik rá a felekezeti anyakönyvvezetők által kiállított családi értesítőre.

Az állami anyakönyvek alapján a családi értesítő, a 30. §-ban jelzett esetek kivételével, a jelen utasításhoz csatolt minta szerint állítandó ki.

2. §. Egy-egy családi értesítőbe csak egy-egy családra, tehát csak a szülőkre (királyi leirattal törvényesített gyermekeknél esetleg az atyára), illetőleg törvénytelen gyermekeknél az anyára és g)?ermekekre vonatkozó adatok vehetők fel. A további leszármazás kitüntetésére minden egyes családra vonatkozólag külön-külön családi értesítő állítandó ki.

3. §. A házasságkötés után született gyermekeken kívül bevezetendők a családi értesítőbe:

a) azok a gyermekek, kik szüleiknek 1895. évi október hó i-je után kötött házassága előtt születtek és az állami születési anyakönyvben vannak bejegyezve, az esetben, ha születési anyakönyvükben a természetes atya által történt elismerés az 1894. XXXIII. t.-c. 41. §-a szerint fel van jegyezve, vagy ugyanezen §. szerint egyidejűleg feljegyeztetik; és

b) azok a gyermekek, kik szüleiknek 1895. évi október hó i-je után kötött házassága előtt születtek és a felekezeti anyakömyvben vannak bejegyezve, az esetben, ha születési anyakönyvükben az utóházasság által történt törvényesítés ténye, vagy a természetes atya által történt elismerés fel van jegyezve, vagy pedig az utóházasság által történt törvényesítés a vallás- és közoktatásügyi miniszter határozatával igazoltatik.

Az észrevételi rovatban azonban megjegyzendő, hogy a gyermek »a születési anyakönyv szerint elismertetett«, illetőleg »utóházasság által törvényesíttetett«.

Ha az utóházasság által történt törvényesítést a vallás- és közoktatásügyi miniszter mondotta ki: a határozatra az észrevétel rovatban szintén hivatkozni kell.

Ha a természetes szülők utóházasságra nem léptek, a természetes atya által elismert gyermekek az atya családjára vonatkozó családi értesítőbe be nem vezethetők.

4. §. A királyi leirattal törvényesített gyermekek, nemkülönben azok, akiknek leszármazása a születés bejegyzése után bírói ítélettel van megállapítva, arra a családra vonatkozó értesítőbe is felveendők, amelynek kötelékébe a törvényesítés, illetőleg a jogerejü bírói ítélet meghozatala előtt jogilag tartoztak.

Az észrevétel rovatban azonban a családi állás tekintetében bekövetkezett változás a születési anyakönyvben foglalt utólagos bejegyzéshez képest meg- jegyzendő.

5. §. A családi értesítőben mindenekelőtt az atya és anya, azután a gyermekek jegyzendők be és pedig az utóbbiak a születés sorrendjén sorszámozva.

Kihagyni egy családtagot sem szabad, akkor sem, ha meghalt. A halva születtek csak az érdekelt fél kérelmére veendők fel.

6. §. Ha az atya újra nősült, az utóbbi házasság az előbbi házasságból