A Győri Püspökség Körlevelei, 1904

Tartalomjegyzék

IÓ2

Nr. 3459. Belügyminiszteri rendelet a »Családi Értesítők« tárgyában.

Ítéletének helybenhagyását és felperesnek a felebbezési költségekben való elmarasztalását. A Barka községben az 1829. évben megtartott canonica visitatióról felvett jegyzőkönyv tartalmából kétségtelen, hogy azon egyházi szolgáltatások, amelyek iránt felperes alperes — mint a bárkái 16. sz. tjkvben foglalt 5/8-ad telek felerészének tulajdonosa — ellen keresetet indított, az úrbéri telek után teljesítendők. Tekintve, hogy, amint az első biróság előtt kihallgatott tanúk vallomásából kitűnik, a kérdéses telek után a róm. kath. egyházi személyek részére a szolgáltatásokat a telek tulajdonosai mindig’ teljesítették még akkor is, midőn a tulajdonos más vallású volt; tekintve továbbá, hogy Barkán a Kegyúr volt az egyedüli földes úr, akinek birtokából eredetileg az úrbéri telkek kiadattak: meg kellett állapítani, hogy ezen szolgáltatások a telek mindenkori birtokosait terhelik, mely közjogi természetű terhet ennélfogva az illető ingatlanrész mindenkori birtokosa tekintet nélkül vallására akkor is viselni köteles, ha a teher nyilván könyv Heg kitüntetve nincs. Ezen indokokból a kir. Törvényszék az első biróság Ítéletét megváltoztatva, alperest, mint az ingatlan birtokosát, arra kötelezte, hogy mindaddig, mig az ingatlan birtokában van, a mennyiség, összeg és időpont szerint nem kifogásolt egyházi szolgáltatásokat a bárkái r. kath. egyházi személyeknek szolgáltassa ki, vagy azok értékét fizesse meg. A felperes felebbezése sikerre vezetett és az első biróság ítéletének megváltoztatását eredményezte. A s. e. 108. és 166. §-ai alapján tehát alperest az első biróság ítéletének megváltoztatása mellett a perköltségekben, továbbá a felmerült költségekben el kellett marasztalni. Az ügyvédi dijak és költségek az 1868: LIV. t.-c 252. §-a alapján nyertek megállapítást. — Kir. Törvényszék, mint polgári . felebbezési biróság, Rimaszombatban, 1904. évi március hó 1. Kubinyi Aladár s. k., felebbezési tanács elnöke, dr. Kalniczky Géza s. k., előadó, Lomján Lajos s. k., szavazó.

Győr, 1904. évi junius 10-én.

Tudomásul vétel céljából közlöm a nagyméltóságu m. kir. Belügyminisztérium 1903. évi január 29-én 6888. sz. a. kibocsátott következő rendeletét:

Utasítás a „Családi Értesítőik kiállítása tárgyában.

Általános intézkedések

i. §. Az állami anyakönyvvezetők vannak hivatva családi értesítőt kiállítani;

a) az 1895. évi október hó i-je után házasságra lépett egyének családjára;

b) az állami születési anyakönyvbe bevezetett és királyi leirattal törvényesített gyermekekre és azok szüleire (atyjára);

c) az anyára s az állami születési anyakönyvbe bevezetett törvénytelen gyermekekre vonatkozólag.

Abban az esetben azonban, ha az 1895. évi október hó i-je után nősült egyén házasságát ugyanannak egy 1895. évi október hó i-je előtt kötött korábbi házassága már megelőzte ; továbbá, ha a kir. leirattal törvényesített, vagy a törvénytelen gyermekek közül az elsőszülött születési esete felekezeti anyakönyvbe van