A Győri Püspökség Körlevelei, 1904
Tartalomjegyzék
2791- sz. Elhagyott gyermekek állami gondozása 2792. sz. Törvényes születés kétségbe vonása. II4 A hét éven felüli elhagyott gyermekeknek az állami gyermekmenhelyek- ben gondozása és gondozási költségei. A m. kir. belügyminiszter 1903 évi 98,048. sz. határozata. A község által a 222 korona megfizetése ellen felhozott indokok figyelembe nem jönnek. Ugyanis már az 1901. évi XXI. t.-c. akként rendelkezett, hogy : »az állami gyermekmen- helybe felvett gyermekek, amennyiben 7-ik életévük betöltésekor törvényhatósági vagy magánárvaházban, avagy valamely más jótékony intézetben vagy egyesületnél el nem helyezetők, 15 éves korukig az állami gyermekmenhely kötelékében maradnak.« így tehát a gyermek 7 éves kora után is jogosan tartatott az állami gyermekmenhely kötelékében. A felmerült költségek azonban az idézett törvény 3. §-a alapján az illetőségi községet terhelik. Megjegyzem, hogy Cim intézkedésének az a része, hogy »7 éves korán túl az elhagyott gyermeket illetőségi községe tartozik gondoztatni«, téves. A Gyv. Sz. 12. 12. §-a szerint: »Az állami gyermekmenhely azon intézmény, a melynek kötelékében az állam gondozza az összes elhagyott gyermekeket 15-ik életévük betöltéséig.« Csak a költségek terhelik az illetőségi községet. (1901. évi XXI. t.-c. 3. §. és Gyv. Sz. 55.) Győr, 1904. május 1. A törvényes születés kétségbevonásának s illetően megtámadásának joga ennek életében nem első sorban, hanem egyedül és kizáróan a férjet és csak halála után illeti meg azokat az örökösöket, kik a törvényes születés fentartásával jogaikban csorbát szenvednének. Az anyát az a jog nem illeti meg. A kaposvári kir. törvényszék : A kir. törvényszék a felperest keresetével elutasítja. Indokok: A felperes gyermekének az 1896. évi december 13-án született I. nevű fiúnak törvénytelenné kimondását azért kérte, mert felperes férjétől már 1892. évi május hó 2-ika óta különválva él, azzal ezen időtől kezdve nemileg nem közösült és nem érintkezett, hanem Drávatamásiban hosszabb időn keresztül és különösen a gyermek születése előtt egy éven át egy K. J. nevű idegen férfiúval szerelmi és nemi viszonyt folytatott és ezen nemi viszonyból született az I. nevű gyermek, aki tehát nem a felperes törvényes férjétől származik, hanem törvénytelen. Állította továbbá a felperes, hogy a férjével kötött házassága időközben felbontatott és kérte állításainak bizonyíthatása végett a megnevezett tanukat kihallgatni és a vonatkozó per iratait beszerezni. A gyámhatóság által kirendelt pergondnok nem vonta kétségbe a felperes állításainak valóságát és nem ellenezte, hogy kk. S. J, törvénytelen származásúnak nyilváníttassák. S. L. II. rendű alperes törvényszerűen történt idéztetése dacára nem jelent meg a per felvételére kitűzött határidőben és ezt a mulasztását utóbb sem igazolta. A kir. törvényszék beszerezte a felperes és férje közt lefolytatott házassági bontó pernek iratait és ezekből megállapította, hogy a kiskorú S. J. felperes II. rendű alperes közt létrejött házasság fennállásának tartalma alatt született; a kihallgatott tanuk vallomásaiból pedig a kir. törvényszék megállapította, hogy a.
