A Győri Püspökség Körlevelei, 1903

Tartalomjegyzék

9 A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1902. évi május 14-én, 24,511. sz. a. kelt és Torontálvármegye kir. tanfelügyelőjéhez intézett leiratá­nak másolata. G . . . L . . . és t . . . magukat nazarénusoknak nevező r. kath., illetve gör. keleti vallásu h . . . lakosoknak kérvényét az iránt, hogy gyermekeik r. kath., illetve a görögkeleti istentisztelet látogatása alól felmentessenek, folyamodók érte­sítése végett azzal küldöm meg Czimnek, hogy a törvényes alapot nélkülöző kérel­met teljesíthetőnek nem találtam. Mert az 1894. XXXII. 7 §., illetve 1895. XLIII. t.-cz. 26—29. §-nak rendelkezései értelmében kell, hogy minden tanköteles kort elért gyermek, még ha szülőik a bevett, vagy törvényesen elismert vallásfelekezetek egyikéhez sem tartoz­nának, valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez tartozzék s abban neveltessék. Minthogy pedig az úgynevezett nazarénus vallás sem a bevett, sem tör­vényesen elismert vallásfelekezetek közé nem tartozik ; minthogy továbbá a templomba járás az elől felhívott törvényes rendelkezésekkel megszabott, vallási hovatartozás szerint nyerendő vallásnevelésnek egyik alkatnemét képezi s mivel a vallásoktatás (hit- és erkölcstan) az 1868. XXXVIII. t.-cz. értelmében s az abban megszabott tantárgyak szerint is az általános tankötelezettség érvényre emelése czéljából szer­vezett általános népoktatásnak kiegészítő részét képezi, s mivel végül a tankötele­zettség megszegése akkor is megvalósul, ha annak részleges megszegéséről van szó, azaz például, ha a gyermekeket otthon eltiltanák a templomba járástól, nyilvánvaló, hogy azok a szülők, a kik gyermekeikeiket az általános tankötelezettség, illetve tör­vényes rendelkezéseknek megfelelő vallásoktatás kiegészítő részét képező templomba járástól elvonják, az 1868. XXXVIII. t.-cz. 4. §-ába ütköző cselekményt követnek el, gyermekeik pedig a tankötelezettség megszegésének folyományaként a hit- és erkölcs­tanról érdemjegyet sem nyerhetnek. Budapest, 1902. évi május hó 14-én. Győr, 1902. deczember 31-én. Bevett vagy törvényesen elismert vallás­felekezetek Ilit- és er­kölcstanának tanulása és templomá­nak látogatása alól a bevett vagy törvényesen elismert vallásfele­kezetekhez nem tartozó szülők tanköteles gyermekei fel nem menthetők. 6. sz. Másolat. Magy. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 46555—1902. sz. Máramarosvármegye tek. alispáni hivatalának. — A Schréter, Hillman és társai ferenczvölgyi czégnek kegyúri szolgáltatmányai tárgyában folyó évi márczius 31-én 7051. sz. a. kelt jelentésére vonatkozólag az összes közlemények alatt való vissza- zárása mellett annak előrebocsátásával, hogy a nevezett czéget felülvizsgálati kérel­mével elutasítandónak találtam, a következőkről értesítem a tekintetes alispáni hiva­talt. — Nem forog fenn ugyanis a szóban levő esetben az 1901. évi XX. t.-cz. 3. §-ában a felülvizsgálati kérelem megengedhetősége tekintetében felállított egyik jog­alap sem, mert az ügyben eljárt alsófoku hatóság illetékességéhez szó sem férhet s erre a felülvizsgálati alapra folyamodó maga sem helyezkedik, — de nem sértett az eljárt alsófoku hatóság anyagi jogszabályt sem, minélfogva folyamodó erre az alapra sem fektetheti felülvizsgálati kérelmét. — A mit kérvényező czég felülvizsgálati kérelmében előad, az nem bir olyan jelentőséggel, hogy ennek alapján az alsófoku 7. SZ. Minisztere döntés a kegyúri jog természete tárgyában.

Next

/
Thumbnails
Contents