A Győri Püspökség Körlevelei, 1903

Tartalomjegyzék

I MIKLÓS, ISTEN IRGALMÁBÓL ÉS AZ APOSTOLI SZENTSZÉK KEGYELMÉBŐL A GYŐRI EGYHÁZMEGYE PÜSPÖKE, Ő SZENTSÉGÉNEK A PÁPÁNAK FŐ­PAPJA TISZTELENDŐ PAPJAINKNAK ÉS HÍVEINKNEK ÜDVÖT ÉS ÁLDÁST AZ URBAN ! Tisztelendő Testvérek, Kedves Hivek ! Áldott legyen az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, ki az Ö nagy irgalmassága által ujonan szült minket,1 s annyi veszedelmekből kiszabadított és ki­mentett minket. Kiben bizunk, hogy ezután is kiszabadít ;2 mert Ő támaszta világos­ságot sziveinkben, hogy terjedjen ismerete az Isten dicsőségének, mely Jézus Krisztus személyében fényeskedik.3 Hála legven azért az Istennek, ki mindenkor győzedel­mesekké tesz minket Krisztus Jézusban és az Ő ismeretének illatát elterjeszti álta­lunk minden helyen ;4 hála legyen neki, hogy kegyelmező lelke szerint nem úgy bánt velünk, mint Ádám első ivadékaival, kiknek tévelygő nyomorúságát ma is sirat­juk, annál inkább is, mert gyakori estükben szerzett sebeik rajtunk is elégszer ki­újulnak. Gyönyörűségesen indult, de szerencsétlenül folytatódott az emberiség sorsa. Eltékozolván ugyanis a népek minden javaikat, az ördög tőrébe estek,5 s a bűnnek szolgálatába állottak.0 Mint rabszolgák állandóan Isten ellen lázongva,7 bilincseiket négyezer esztendőn át csak szorosabbra verték. A földön nem volt már segítség, az égből kellett annak jönnie. Megemlékezvén ekkor jóságos Istenünk az Ő irgalmasságáról,8 nagy irgalmasságának legbelsőbb rejtekéből9 a hűtlenül elsza­kadt és setétségben ülő népeknek10 Megváltót küldött. Istennek egyszülött fia, Jézus Krisztus eljött a világra, hogy felkeresse a mi elveszett11 s megváltsa a bűnösöket ;18 hogy az embert Istenhez hasonlóvá s az Istent emberré tegye ;13 hogy helyreállítván az emberben Istennek megromlott képét, megdicsőíttessék ismét az Ő szent neve.14 Felemelte nagy eséséből az embert, hogy Isten előtt ismét megállhasson; mert a mi tisztességünkre rendelte Isten — mondja a népek apostola — az Úr Krisztust.16 Ismervén Megváltónk a mi nagy betegségünket és sorvasztó nyavalyánkat, annak minden gyógyítószerét magával hozta a földre. A népek ádáz harczai közé 1 Sz. Péter ap. 1. I., I. 3. — 2 Sz. Pál a Korinthusiakhoz II., 1. 10. — 8 U. o. II., 4. 6. — 4 U. o. II., 2, 14. 6 Timoteushoz II., 2. 26. — 6 Sz. János evang. 8, 34. — 7 Deutoron. 9, 24. — 8 Sz. Lukács I, 54. — 8 U. o. 1, 78. 10 Isaias 9, 2. — 11 Sz. Lukács 19, 10. — 12 Korinth. 14, 33. — 13 Timot. I. 1, 15. — 14 Sz. Ágoston: De Trini­tate c. 13. — 16 Korinthusiakhoz 1. 2, 7. Nr. i. Praesulis allocutio de Christo Mediatore Aeterno, deque anni praeterlapsi actis futurique votis.

Next

/
Thumbnails
Contents