A Győri Püspökség Körlevelei, 1903

Tartalomjegyzék

34

Arra is kell törekednünk, hogy a falvakat a falusi emberek részére kellemessé tegyük, hogy őket odabilincseljük. Ahol lehet fásítsunk; tisztogassunk mindenfelé. Kellemes otthont kell teremteni: szép, tiszta lakást, méhessel, gyümölcsössel, virágoskerttel. Hiszen virágoskert volt egykor Pannonia, a szó igazi értelmében is; a fentebb felsorolt és megbeszélt eszközökkel üzzük el a tél unalmát. Tűzzünk ki czélokat, melyek népünk eszét állandóan foglalkoztatják. Legyünk népünk iránt barátságosak, nyájasak, hiszen e szép magyar szó maholnap kiveszik a forgalomból. Apró szívességeket ne tagadjunk meg. Egy-két jó szó, mint a napsugár, úgy felderíti és átmelegíti a szegény ember szivét.

Mindez csekélységnek látszik, pedig mégis olyan, mint a pár csöpp olaj, melynek hiányában a legerősebb gép is előbb-utóbb megáll, vagy törik-bomlik. Egymásra vagyunk utalva; magyar ember nagygyá csak magyar földön lehet. Segítsük e törekvésben egymást.

Népünk jólétén teljes lélekkel fáradozó nemzetgazdáink az anyagi segítség első s egyik fő eszközéül egyértelmüleg a szövetkezetek alapítását és terjesztését tartják és hirdetik. Jó nyomon is járnak; mert hiszen Európa két leggazdagabb, legfejlettebb országaiban, Angliában és Németországban terjedtek el a szövetkezetek legnagyobb számban, s ha ezen gazdaságilag consolidált s erősebb tagozatú országokban szükségeseknek, hasznosaknak találták a szövetkezeteket, mennél inkább szükségesek és áldásosak lesznek ezek a mi elgyengült népünknél. Vannak a szövetkezeteknek ellenségei is; ezekkel ne törődjünk. Elég nekünk annak a tudata, hogy legjobbjaink, kik népünk javát igazán szivükön hordják, mindnyájan a szövetkezetek megalapítását sürgetik.

Épen azért: a szövetkezeti eszmét terjeszteni kell, de nagy körültekintéssel, hogy a kívánt eredményt valóban elérhessük, mert nem az a czél, hogy sok, de hogy jó, s állandó, szilárd alapra fektetett szövetkezetek létesüljenek. A szövetkezetek alapításánál tehát igen godosnak kell lenni; ismerni, tanulmányozni kell megelőzőleg a nép értelmességének a fokát, hajlamait, megbízhatóságát, anyagi erejét, szükségleteit; egyszóval: elő kell készíteni őket a szövetkezeti életre.

Nálunk eleddig főleg háromféle szövetkezet van elterjedve: a hitel-, fogyasztási- és értékesítési szövetkezetek. Első sorban a hitelszövetkezetek alapítását kell eszközölnünk és sürgetnünk. Természeténél fogva felállítható a legkisebb községben is. Hetenkint húsz fillérért tagja lehet a legszegényebb zsellér, vagy akármelyik cseléd ember. A hitelszövetkezetek egyik czélja a kisemberek hiteligényeinek kielégítése ; másik szintoly fontos czélja a takarékosságra szoktatás. A szegényebb, kisgazdákat az uzsorások körmeiből kimentik, olcsó kamat mellett a szükséges forgó tőkét adják, a visszafizetést, illetőleg a törlesztést megkönnyítik. Hányszor jön a falusi kisgazda olyan helyzetbe, hogy hirtelen pénzre van szüksége. Sokszor pár száz korona vagy még kevesebb kimentené a zavarából, vagy akár a romlásból. Hitelszövetkezet hiányán mit tud mást tenni ilyenkor, mint vagy megválik értékesíthető javától, terményétől, vagy állatjától, ha még oly olcsón is; vagy pedig hosszú utánjárásra, aránytalan költséggel szerez pénzt, melynek magas kamata megsebzi egész gazdálkodási beosztását. A hitelszövetkezet a szegény, de becsületes nap-