A Győri Püspökség Körlevelei, 1903

Tartalomjegyzék

8

1. az árváknak az országos tanítói nyugdíj- és gyámalapból fentartott árvaházakban való elhelyezésére irányulnak;

2. amelyek a tévesen megállapított szolgálati idő helyesbítésére vonatkoznak;

3. a melyek a tévesen megállapított nyugdíj-igény helyesbítését czélozzák;

4. végül a melyek az iskolafentartók vagy a tanítók által fizetendő járulékoknak téves előírás folytán való helyesbítésére vonatkoznak.

Ellenben bélyegilleték-kötelesek az érdekeltek által:

1. az orsságos tanítói nyugdíj-intézetbe leendő felvétel;

2. a nyugdíj-igénynek a janadalomban beállt változás folytán szükségessé vált újabb megállapítása (nyugdíj-igény rendezése);

3. a tanítónak és hozzátartozóinak végellátása;

4. a nyugdíj-járulékok elengedése;

5. a nyugdíj-intézeti járulékoknak, továbbá a már folyósított nyágdíjaknak, özvegyi segély- és gyámpénzeknek egyik pénztártól a másikhoz való átutalása, végül

6. a fizetési halasztás vagy részletfizetés engedélyezése tárgyában benyújtott kérvények.

A bélyegilleték-kötelesek között 1. és 2. helyen említett ügyekben a bejelentés abban az esetben, ha úgy a felvétel, mint a javadalomban beállt változás felől a kir. Tanfelügyelőség hivatalos levelezés alakjából tesz jelentést.

Megjegyzem, hogy e rendelkezésem nem menti fel a tanítókat azon kötelezettség alól, hogy felvételüket a kir. Tanfelügyelőségnél maguk kérjék, sőt ellenkezőleg ezentúl is kötelesek felvétel végett a kir. Tanfelügyelőségnél jelentkezni s okmányaikat hozzám leendő felterjesztés végett személyesen, vagy az iskolafentartó utján a kir. Tanfelügyelőségnél benyújtani.

Ebből kifolyólag továbbra is érvényben marad az 1892. évi 37,290. sz. körrendeletéin azon intézkedése, mely szerint a felvételüket késedelmesen kérő tanítók nyugdíj-jogosultságának kezdete cssk azon év január i-től kezdve számítható, a mely évben okmányaikat a felvétel eszközölhetése végett a kir. Tanfelügyelőségnek beszolgáltatták.

Figyelmeztesse továbbá a vezetése alatt álló tankerületben működő tanítókat és óvókat, hogy a bélyegmenteseknek jelzett beadványok ezt a kedvezményt csak addig élvezik, mig a kérelem elsőfokulag eldöntve nincs, ha azonban a kérdés fölött már elsőfokú határozat hozatott, az ez ellen irányuló felszólamlás mindig bélyegilleték alá esik.

Értesítem végül, hogy a bélyegmentesen benyújtható beadványok mellékletei szintén bélyegmentességben részesülnek, ez a mentség azonban csak magára a mellékleti bélyegre vonatkozik, nem terjed azonban ki a mellékelt iratok okirati bélyegére, a mennyiben tehát a mellékletként becsatolt irat a fennálló szabályok értelmében okirati bélyegilleték alá esik, ez a bélyegilleték akkor is lerovandó, ha az irat bélyegmentes beadványhoz, vagy hivatalos levelezés mellé van csatolva.

Felhívom a kir. Tanfelügyelőséget, hogy e rendeletemet az érdekeltekkel egész terjedelmében közölje. Budapest, 1901. augusztus hó 21-én.

Győr, 1902. deczember 31-én.