A Győri Püspökség Körlevelei, 1902

Tartalomjegyzék

136 A nevelés e módjának természetesen az ifjú korához, hajlamaihoz, felfogá­sához kell alkalmazkodnia; nem az iskola szigorú fegyelme, hanem az egyesületi élet kapcsolata által kell az ifjakat a jó eszmék iránt való lelkesedésben íöntartani és a hitetlenség és bűn csábításai ellen megvédeni. Ezt a czélt szolgálják az úgynevezett ifjúsági egyesületek, melyek módot nyújtanak arra, hogy az ifjúság szabad óráiban, különösen vasárnaponkint vallásos érzületének fejlesztése mellett hasznos ismeretekben, tökép a hivatásához tartozó tudnivalókban oktatást nyerjen, kellemes szórakozást találjon, jó és szivnemesítő olvasmányhoz juthasson, s mindezek által egyszersmind elvonassék oly helyek láto­gatásától és társaságok felkeresésétől, melyek lelki s testi romlására válhatnak. A katholikus külföld máris tündöklő példával jár nekünk elő ebben az irányban. Németországban közel iooo kath. ifjúsági egylet áll fönn — városokban és falvakban — s ez egyesületek tagjainak száma meghaladja a 140000-et. Ez buz­dító példa gyanánt ragyoghat előttünk, s nem kétlem, hogy Magyarország, s neve­zetesen győri egyházmegyém, nem fog szűkölködni papokban és tanítókban, kik ez utón is buzgalommal dolgoznak a kath. szellem és a hazafias érzület megerősítésén. Mint mindenben, úgy itt is csak a kezdet jár némi nehézséggel, főkép akkor, midőn hasonló egyesületeket még a szomszédban sem ismernek. De az Ur Jézus szeretetétől vezérelt lelkipásztor meg fogja találni a plébánia viszonyaihoz mért módot, melylyel e munkához fog. Mindenekelőtt megnyeri majd az ügynek a tanítót és néhány tekintélyesebb polgárt, kikkel meg tudja értetni annak nagy fon­tosságát. Azután az ifjúság közül szemel ki magának egy törzsgárdát, a legbuz­góbbakat és teljesen romlatlan lelküeket. Ezek vannak arra hivatva, hogy az egye­sület magvát képezzék, kényszerrel nem kell oda hajtani senkit, sőt tartsa mindenki kitüntetésnek, ha az egyesület tagja lehet. Mikor a talaj kellőképen el van készülve, a megalakuláshoz lehet látni. Egybe kell hivni alakuló gyűlésre azokat a polgárokat, kik az egyesület ügyét lelkükön viselik és annak pártoló tagjai lesznek és azokat az ifjakat, kik rendes tagjai óhajtanak lenni; az ideiglenes elnök erre felolvassa és megmagyarázza az alapszabályokat, melyeknek általános mintáját alább közlöm, s a mennyiben ezek helyesléssel találkoznak, határozatképen kimondja, hogy az egyesület megalakult. Erről jegyzőkönyvet vesznek föl, melyet az alapszabályok három példányával és megfelelő folyamodványnyal a nagym. belügyminisztériumhoz terjesztenek föl jóvá­hagyás végett, de megelőzőleg az alapszabályokat az egyházmegyei hatóságnak is bemutatják, hogy ez a saját részéről jóváhagyó záradékkal ellássa, amit különösen elrendelek az esetben, ha az itt közölt mintától eltérő alakot választottak volna. A nmlgu belügyministeriumhoz a kérvényt az illető törvényhatóság utján kell be­terjeszteni, a kérvényt, a jegyzőkönyvet és az alapszabályok minden egyes példá­nyát kellő bélyeggel ellátván.1 Az alapszabályok jóváhagyása után történik meg a végleges megalakulás, de addig is az egyesület folytathatja működését, sőt ha 40 nap alatt elutasító válasz nem jön, az egyesület jóváhagyottnak tekintheti magát. 1 A kérvényre egy koronás, a jegyzőkönyvre egy koronás, az alapszabálytervezet minden egyes példányára (ivenkint 30 filléres bélyeg teendő. '

Next

/
Thumbnails
Contents