A Győri Püspökség Körlevelei, 1901
Tartalomjegyzék
3i dulóján, továbbá a már említett jubileumi években megnyitá gyermekei előtt Jézus és a szentek érdemeinek kincstárát, vagyis számukra búcsú-1 engedélyezett. Itt vagyunk tehát a kérdésnél, hogy mit értünk a búcsú alatt, a melyre az elmondottak nyomán kész a felelet: Búcsú alatt értjük az ideigtartó büntetésnek a gyónáson kivüli lerovását az által, hogy a mit e büntetésből saját fogyatékos jócselekedeteinkkel le nem törlesztettünk, azt mások nagyobb értékű javaiból: Jézus és a szentek érdemeinek kincstárából törlesztjük le. Az egyház az érdemek e kincstárát vagy teljesen felnyitja előttünk — midőn teljes búcsút hirdet — és ekkor mi az Űr Jézus és a szentek érdemeiből annyit meríthetünk, a mennyi teljesen elég azon ideigtartó büntetés letörlesztésére, mely a gyónási elégtétel után fönmaradt. Vagy az egyház e kincstárt csak részben nyitja meg — midőn részletes búcsút hirdet, például egy vagy két évit — midőn a mi ideigtartó büntetésünk kisebbítésére e »Kincstár«-ból csak annyi érdemet meríthetünk, a mennyit a régi, egy vagy két évig tartó vezeklés szerint gyűjtöttünk volna. Jelenleg, midőn a gyónásban feladott elégtétel — penitenczia — már oly csekély és sem a bűn gonoszságával, sem az isteni igazság szigorúságával arányban nem áll, az egyház, e lelkünk üdvösségéért annyira aggódó édes anya gyakorta enged hiveinek teljes búcsút. így pl. évenkint a templom fölszentelése évfordulóján, melyet azért bucsunapnak is nevezünk; továbbá Jézus és Mária szent nevének nyolczada alatt stb. De azon teljes búcsút, melyet a jelen rendkívüli jubileum alkalmából hirdet, különféle okoknál fogva legteljesebbnek bátran nevezhetjük. Először is, mivel a legfőbb egyházi tekintély, Krisztus Urunk földi helytartója, a pápa a jubileumi búcsút az egész világon élő keresztényeknek nyiltan és ünnepies alakban meghirdeti, elnyerésének föltételeit tüzetesen megállapítja, némileg azokat a bűnök súlyos voltához arányítja, midőn pl. 6o-szoros templomlátogatást rendel el és igy a bucsunyerés sikerét ez által is biztosítja, mert megfelelő lelki hangulatot kelt fel a vezeklőkben. Másodszor az egyház az Űr Jézus, a boldogságos-Szűz és a szentek érdemeinek gazdag kincstárát ilyenkor a legnagyobb készséggel tárja föl és kinálja oda, mindenkit szeretettel fölhiván, hogy abból oly bőségesen merítsen, a mennyi csak szükséges összes bünadósságainak lerovására. Azért harmadszor teljesen eltávolít minden akadályt az útból, a mi a czél elérését gátolhatná. Felruházza ugyanis a legközönségesebb gyóntatót is oly joghatósággal a feloldozásra, milyennel rendesen csak az egyház fejedelmek birnak. Feloldozhat minden gyóntató a püspöknek, sőt magának a pápának föntartott czégéres és fenyítékkel sújtott bűnöktől is. Van joga még többnyire a fogadott jócselekedeteket is enyhébbekre átváltoztatni. Ilyetén körülmények szerencsés összefolyása képesek a bűnösökben többnyire nagy bizodalmát és oly törödelmes lelkihangulatot előidézni, mely nemcsak az igaz megtérés, hanem a hősi cselekvények és erények gyümölcseit is termi, mint ezt a jubileumok története és a legujabbnak lefolyása is bizonyítja. Ezek pedig mind