A Győri Püspökség Körlevelei, 1901
Tartalomjegyzék
120 ségévé teszi, hogy növendékeiket (szükség' esetén nemcsak a saját felekezetük- höz tartozókat) a templomba kisérjék és ott felettük felügyeletet gyakoroljanak. A 85. § szerint a hit- és erkölcstan tanulása alól az állami elemi népiskolában semmiféle ürügy alatt nem menthető fel senki és a hitoktatásnál a gyermekek vallásáról szóló 1894. évi 32. t.-cz. rendelkezései pontosan megtartandók. A haladási napló vezetése, a melyet a 87. § a tanítóknak előir, a hitoktatónak is felette ajánlatos. A 90. § az évvégi vizsgálatokra vonatkozólag intézkedik és d) pontjában a hittani vizsgálatra nézve rendeli, hogy az »rendszerint külön, az illető felekezeti hatóság által megállapított módon, az állami iskola helyiségeiben és szintén nyilvánosan történik, melyen azonban az osztálytanítónak kötelessége jelenlenni és arra a gondnokság is meghívandó« és »hogy a hittani vizsgálatnak a többi tárgyak vizsgálatát lehetőleg meg kell előznie.« És minthogy az évzáró vizsgálatok idejére és rendjére nézve a gondnokság május 15-ig tartozik jelentést tenni, összeütközés elkerülése végett a hitoktató a kér. esperes-tanfelügyelővel a kellő időben állapodjék meg a hittani vizsgálat idejére nézve és hozza ezt a gondnokság tudomására. A hittan minden tanuló által elvégzendő köteles tárgy lévén, a magán- vizsgálatot tevő tanulók a hittanból szintén külön megvizsgálandók. (92. §.) A 101. § a többtanítós iskolában a tantestület tagjairól szólván, a hitoktatókra névé kimondja: »A hitoktatók a tanítótestületnek csak azon esetben rendes tagjai, ha az illető áll. el. népiskolánál rendszeresített hitoktatói állomásokra forma szerint ki vannak nevezve, különben a hitoktatók, főleg a valláserkölcsös nevelés érdekében a tanítói tanácskozásokon részt vehetnek, de szavazati joguk nincs.« A tanítók szabadságolási rendjére vonatkozó §§-ok kapcsán figyeljenek a hitoktatók, hogy a hittani órákra a kitűzött időben pontosan megjelenjenek, fontos ok nélkül órát ne mulasszanak, ha pedig ezt tenni kénytelenek, jelentsék idejekorán az igazgatónak, hogy ez a megfelelő intézkedéseket a fegyelem betartása érdekében megtehesse. A 103. § i) pontjában rendeli, hogy »az iskolába járó tanulóknak egyen- kint vagy összesen, nem nevelési czélokból való kirendelése tilos. Csak az iskolai vagy egyházi ünnepeken, vagy kegyeletes czélokból engedhető az meg a gondnokság beleegyezésével.« Ez a pont fontos annyiban, mert arra hivatkozólag oly helyeken, hol csak állami iskola van, a lelkész az egyházi szolgálathoz szükséges gyermekeket elkérheti, vagy, a hol a körülmények kivánják, az igazgatóval egyetértőleg a gondnokság határozatát provokálhatja. Ugyanezen § k) pontja kötelességévé teszi az igazgató-tanítónak, hogy a hit- és erkölcstani órák mulasztóit a hitoktató lelkész pontosan vezesse és kimutassa és azokat minden hó 15-én és utolsó napján beszolgáltassa. A 103. § q) pontja rendeli, hogy ha az »igazgató-tanítónak tudomására jutna vagy azt tapasztalná, hogy a tanköteles korban lévő gyermekeket a felnőttek korcsmákba, mulatóhelyekre magukkal viszik vagy oda engedik, a kir. tanfelügyelőhöz erről jelentést tesz, hogy a kir. tanfelügyelő az 1893. évi 54737. sz. körrendelet
