A Győri Püspökség Körlevelei, 1901
Tartalomjegyzék
12 Október 27-én közös áldozás a plébániai nagy misén ajáltatik. Délután hat órakor záró-istentisztelet alkalmi szentbeszéddel és »Te Deum«-mai. Azon testületek, tanintézetek stb., melyek nem egyházi körmenetben óhajtják végezni a templomlátogatást, hanem csak egyházi vezető és lobogó nélkül, legalább három nap látogassák meg a négy templomot és együtt imádkozzanak. Úgy, hogy e látogatások együttesen 12 számot tegyenek ki. Azon magán ájtatoskodóknak, kiknek nagy fáradságába kerülne naponkint négyszer elmenni az Isten házába, megengedjük, hogy, midőn a kijelölt templomban az egyház szándékára már imádkoztak, onnét kijővén, újra bemehessenek imádkozni és ezt háromszor megismételhessék. E négyszeri belépésük az Űr hajlékába négy templomlátogatásnak vétetik. Ez okból a templomok a jubileum tartama alatt bizonyos órákig naponkint nyitva tartandók. E kötelező templom-látogatás alól fölmentetnek az apáczák és a nőkolostorok lakói; továbbá a rabok és oly gyermekek, kik még nem áldoztak. Mindezeknek a végzendő áhítat-gyakorlatokat elöljáróik vagy a gyóntatóatyák határozzák meg. Hogy mit és mennyit kell egyes látogatásnál imádkozni, nincsen közelebbről meghatározva. Átalában a pápa szándékára, az egyház felmagasztaltatására, a tévelygések kiirtására, a hit elterjedésére és a keresztény fejedelmek között való egyetértés czéljából kell és szokás ez imákat mondani. Alkalmatos vezérkönyvek e czélra nem hiányoznak. Ilyent adott ki Hahnekamp György győri kanonok neve alatt a Szent-István-társulat is Budapesten 1900-ban. Midőn 1841-ben kérdést intéztek a búcsúkra ügyelő kongregáczióhoz: vájjon elégséges-e 5 Miatyánkot és 5 Üdvözletét mondani a szentatya szándékára, mikor el van rendelve a templomlátogatáskor az imádkozás ? Ez május 29-én reá így felelt: az ájtatoskodónak saját buzgalmára van hagyva az ima minősége és mennyisége. Midőn ugyanezen kongregáczióhoz újra kérdést intéztek : vájjon elmélkedő, vagy szóbeli ima végzendő-e? Ez 1881 szept, 13-án azt válaszolta: Dicséretes ugyan, ha elmélkedő imába merülünk, de csatoltassék hozzá némi szóbeli ima is. Minthogy senki sem nyerheti meg a búcsút kegyelem állapota nélkül, kérdés: vájjon a felemlített gyakorlatok mind a kegyelem állapotában végzendők-e? XVI. Benedek erre azt feleli: kívánatos volna ugyan, hogy minden jubileumi gyakorlat kegyelem állapotában végeztessék, de, mivel az emberi gyarlóságra tekintettel kell lenni, igen sokszor a kevésbbé tökéletessel is meg kell elégednünk, a jubileumi búcsú megnyerésére elégséges, ha az utolsó jubileumi gyakorlatot végeztük a kegyelem állapotában. Ennélfogva kérjük az ájtatos közönséget, az Urban kedves Híveinket, hogy mielőtt az utolsó templomlátogatást végzik, előbb gyónjanak és áldozzanak meg. Ezekben előadtuk a három föltételt, melyekhez Szentséges Atyánk a jubileumi teljes búcsú elnyerhetését kapcsolta. Mind a három ájtatosságot azon szándékkal kell végeznünk, hogy általuk a teljes búcsút megnyerhessük. Egyébként megjegyezzük, hogy e jubileumi búcsú a megholtakra nem alkalmazható. E feltételek alól csak a pápa menthet föl, de az esetben, ha a gyónó e feltételeket teljesíteni nem képes, őt a gyóntató is felmentheti és helyökbe más jóságos cselekedeteket rendelhet.
