A Győri Püspökség Körlevelei, 1901
Tartalomjegyzék
IO a) a beható lelkiismeret-vizsgálás Azért kérje mindenki először is a Szentlélek segítségét, hogy lelki állapotát pontosan megismerhesse. E czélból vessen komoly visszapillantást lefolyt életére, talán még az első gyónás előtti időre is. Meglehet, hogy jut eszébe valami, a mit álszégyenből, vétkes tudatlanságból vagy könnyelműségből elhagyott, mely esetben egyetemes gyónással kell orvosolni a lelkén ütött nagy sebet, a szentségtörést. b) A jó gyónásnak lelke a törödelmes bánat és a nyomában járó, vele összekötött erőstogadás, vagyis eltökéllett erős akarat, hogy többet, ha törik, ha szakad, Isten malasztjának segítségével nem vétkezünk és a bűnre vivő alkalmakat is kerülni fogjuk. Mind a bánat, mind az erősfogadás természetfölötti legyen, vagyis ne a bűnnek földi következményei: szégyen, kárvallás miatt bánjuk meg bűneinket, hanem azért sirassuk meg azokat, mert vétkezvén, legnagyobb jótevőnket hálátlansággal szomoritottuk, legfőbb Urunkat, felséges Istenünket pedig lázadással bántottuk meg s ezáltal a mennyországot elvesztettük, a poklot pedig annyiszor megérdemeltük, a hányszor halálosan vétkeztünk. Szakítsunk a bűnnel és a bűnös vágyakkal is. E természetfölötti bánat Dávidot a bűnnek rútságából kitisztította; Szent- Péterről a Krisztus-tagadást letörölte; a tékozló fiúnak és Magdolnának bünszenynyét lemosta és a keresztfán függő latrot egyenesen a földöntúli paradicsomba juttatta. A jó gyónáshoz végül megkivántatik: c) minden súlyos bűnünknek teljes, őszinte és világos megvallása s a gyóntató-atya által feladott elégtételnek pontos foganatositása, a mihez az okozott botránynak és kárnak jóvátétele, illetve megtérítése is tartozik. A trienti zsinat a gyóntatóknak meghagyja, hogy a bűnösökre a bűnök minőségéhez mért és a gyónó képességeinek megfelelő elégtételt rójanak; nehogy, a nagy bűnökre csekély elégtételt szabván, a bűnöknek kedvezni látszassanak és igy idegen bűnök részeseivé legyenek.1 A jubileumi búcsú elnyerésére a jó gyónás után megkivántatik: 2. a méltóképpen végzett szent-áldozás. A pápai levél kijelenti, hogy a jubileumi búcsú elnyerésére nem elégséges a húsvéti szent-gyónás és áldozás elvégzése, mert a jubileum nem rendes, hanem rendkívüli eszközt akar nekünk nyújtani az önmegszentelésre. Elvégezvén azért a hívek rendes húsvéti szent-gyónásukat és áldozásukat, a jubileumi teljes búcsú elnyerése czéljából a kitűzött hat hónapi — vagyis a husvét utáni III. vasárnaptól egész a pünkösd utáni XXII. vasárnapig terjedő — idő alatt külön gyónjanak és áldozzanak. E szent-gyónást és áldozást a győri egyházmegye hívei idegen egyházmegyében is végezhetik ; de nem az alább megkívánt és meghatározott templomlátogatást. Ezt a jubileumi búcsú elnyerése végett idegen egyházmegyében csak az esetben végezhetik, ha e tekintetben az illető egyház- megye főpásztorának rendeletéihez alkalmazkodnak. A jelen jubileum megnyerésére Szentséges Atyánk sem böjtöt, sem alamizsnát nem rendelt. De e jámbor és érdemes cselekedeteket a kér. híveknek azért melegen ajáljuk és ezek gyónási elégtétel gyanánt is kiszabhatok. Sess XIV. c. 8. de Poenit.
