A Győri Püspökség Körlevelei, 1899
Tartalomjegyzék
26 Az e részbeli hiány legfeltűnőbb a községi iskoláknál, mert 1775 ilyen iskola közül csupán 575-nél, és a felekezeti iskoláknál, mert 13361 ilyen iskola közül 10779-nél volt ismétlő iskolai tanfolyam. Hivatkozással e végből a kir. tanfelügyelőkhöz az 1874. évi jul. hó 15-én 19424. és 1877. évi augusztus hó 26-án 21678. sz. a. intézett körrendeletre, felhívom a közig, bizottságot, hogy az elemi népiskolákban a törvényszerű egész hat évfolyamban az 5-ik és 6-ik osztálynak, továbbá az általános ismétlő, illetve az 1896. évi 60764. sz. a. kiadott szervezet szerinti gazdasági ismétlő iskolának keresztülvitelére minden jellegű iskolánál a leggondosabb figyelemmel legyen és az 5-ik és 6-ik osztály, valamint a három évfolyamú ismétlő iskolázás behozatalát elmulasztó népiskolák tanítóival szemben, amennyiben azok felekezetiek, az illető egyházi főhatóságokhoz forduljon, s a szükséghez képest ide jelentést tegyen, amennyiben pedig állami, községi, magán- vagy társulati elemi iskolai tanítóknál tapasztalná e mulasztást, amelyet az illetők p. o. az iskola fokozatos fejlődésével igazolni nem tudnának, ezen mulasztás megtorlására a maga rendes utján intézkedjék. — Budapest, 1899. évi április hó 21-én. Wlassics Gyula. Győr, 1899. évi május hó 10-én. 1018. sz. Vakokat gyámolitó egyesület czéljaira segélygyűjtés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministertől. Ad: 26.368. szám. A vakok érdekeinek legszélesebb körben való előmozdítása végett, a vakok országos intézete segélyző-bizottságának, és a vakok orsz. önképző-, segélyző- és nyugdíj-egyletének egyesülése által, közbenjárásomra, a »Vakokat gyámolitó egyesület« alakult Budapesten (VIII. Szilágyi-u. 2.). Ezen egyesület, melynek czélja, hogy a Magyarország területén élő szegény- sorsú vakok oktatását és nevelését előmozdítsa; a kenyérkereseti szakmát (ipart vagy zenét) tanult felnőtt vakoknak tovább képzésre és foglalkoztatásukra módot nyújtson; oktatásban nem részesült felnőtt vakok még lehető képzéséről gondoskodjék; a megszorult, munkaképtelen, beteg vagy elaggott vakokat és ezek családjait segélyezze; szóval a vakok életsorsát emberi méltóságukat megillető módon biztosítsa: a f. évi április hóban, 182. sz. a. kelt folyamodványában azon kéréssel fordult hozzám, hogy a fentjelzett nemes czélra minden évben egy-egy napon, valamennyi hazai templomban eszközlendő gyűjtés megindítása iránt a főtisztelendő főhatóság közbenjárását eszközölném ki. Bár a magam részéről, tekintettel a jótékonyczélu gyűjtések mai elfajulására, és a társadalmi tényezők szerfölött igénybe vett voltára, hasonló természetű kérelmek teljesítésére nem szívesen vállalkozom: a jelen esetben a kérelem teljesítését nem tagadhattam meg. És pedig egyrészről azon okból, mivel a fogyatékos érzéküek oktatás- és nevelésügye hazánkban sajnos oly kevéssé részesül a társadalom részéről támogatásban, hogy az első sorban istápolást igénylő ily szerencsétlenek ügyének felkarolását nemcsak indokoltnak, de mindnyájunk elháríthatlan kötelességének tartom. Másrészt mivel az újonnan alakult gyámolító-egyesületben, kitűzött czéljainak megvalósítására, a magam részéről ez időszerint kellő biztosítékot látok.
